Kaptam egy fényképet szekszárdi fotós kollégánktól, bortartó adventi naptár, ez adta az ötletet, akkor karácsonyig jöjjön 24 bor. Újonnan kóstolva, visszakóstolva, ami érdekel és még nem bontottam meg, de az is, ami nagyon tetszett az évben. Összefoglalókat közlünk, lévén vannak más sztorik is, a december elég csúcsszezon boros ügyekben, az első négy bor most jön.

Ágyat szereltünk. Ikeás ágyat, sok csavarral, lécekkel, fiókokkal, sínekkel. Csavaroztunk három órán át, mígnem kész lett. Egy könnyű vacsora és egy bor. Legyen valami különleges, legyen vörös. Egy kedves barátomtól kaptam ajándékba ezt a palackot, eltettem egy megfelelő pillanathoz. Most jött el. 

Szokásos Duplacsavarnak indult ez a riport is, de aztán mégis más lett. Miközben mégsem lett más. A kóstolt tételek kölcsönös megfejtése és a kapcsolódási pontok keresése adta az este vezérfonalát, miközben még ettünk is egy jót. Pécsről indulva kora délután érkezünk Günzer Tamás nem is olyan régen átadott pincészetéhez. Körbenézni nem nagyon van idő, egy karton válogatott borral és a szomjas utazóknak szánt extra üveg rozéval, no meg poharakkal felvértezve már indulunk is úticélunk felé.