Ez az „egy bor“ tényleg valódi „egy bor“ írás lesz, hiszen olyan pincészetről lesz benne szó, ahol még nem jártunk. Mondjuk ennek a bornak a kóstolása után nem hiszem, hogy sokat kell majd várni a látogatásunkra!
Nem először és nyilván nem is utoljára sértődik meg rám egy borász, vagy egy borvidék, bár főszerkesztői szerepkörömben ez az első alkalom. Történt ugyanis, hogy SzabóZé és Bukovics Martin írtak egy véleménycikket (megoszlanak a vélemények, hogy ez csupán egy kocsmai hőzöngés kefelevonata, vagy egy okosan megírt dialógus, de miután ismerem a szerzők szándékait, hajlok rá, hogy az utóbbi) a Pécsi borvidék állapotáról.
Néhány hete az a szerencse ért, hogy egy igazi legendával, Varga Jánossal csoroghattam át az osztrák Dunakanyaron, Ulmból Újpestre tartva. Ha pedig ott voltunk, nem maradhatott el egy kikötés Dürnsteinben és persze egy palack helyi bor elfogyasztása sem.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Olaszrizling Október a pécsi Cornel’s borbárban
-
Kibicelés egy borszakírói diskurzushoz
-
Észak-Macedónia, ahol még a japán operaénekesek is a vranecet éltetik
