Volt itt vagy hat hét szünet. Mondhatnánk azt is, hogy végtére nyáron nyaraljon is az ember, de nem ezért volt. A folyamatos változás alól nincs menekvés, változnak az igények, emberek, tervek és lehetőségek. Hogy csak néhány példát említsek. Ez a hat hét inkább volt újragondolás, letisztulás, babrálás, gondolati és technikai szinten, rápihenés, átgyúrás. Most benyomtuk a zöld gombot, aki eddig is követte a Pécsi Borozót, szerves folytatást fog tapasztalni, hogy ilyen komolyan fogalmazzunk. A leállást egy kéknyelű kóstolás előzte meg, most visszatekintünk.

Nincs nagy tapasztalatom budai zöld körökben, talán Szeremley, Válibor, más emlékem most így nincs is a fajtáról. Aztán egyetlen doktorkollégánk jóvoltából ez a palack került a kezembe nemrég. Ő járt Badacsonyban, tetszett meg neki, hozta el. Én meg kibontottam, ismerkedtem, megkedveltem, érdekelne a többi is.

Nálunk az október a pinot hava volt, ez nem lehet kérdés. Egyrészt a Pécsi Borozó őszi számában ez volt a tematikus teszt, aztán meg volt itt nagy vertikális kóstoló Vylyan pinot-kból, előbbi megvolt, utóbbi viszont nekem sajnos kimaradt. De nemrég nekem is a horgomra akadt egy komoly versenyző, mindjárt meg is ismerkedünk vele. Jön azonban a téli szám, persze megint lesz tematikus kóstoló (megjelenés december elején), méghozzá cabernet sauvignonból. Nem kevésbé lesz izgalmas, mint a burgundi társ megmérettetése, ez biztos, de a lelkesedésem azért halványabb, sohasem tagadtam, nem éppen a szívem csücske ez a fajta. Persze, ha szép példánnyal találkozom, én is szívesen lelem örömömet benne (de ezek az alkalmak sajnos elég ritkák). Az a bizonyos horog fogott ebből a fajtából is egy közelebbi ismerkedésre mindenképpen érdemes alanyt.