Valódi idő- és gasztronómiai utazásban lehetett részünk február 16-án, amikor a Hetényi Pincészet meghívására Mecseknádasdra látogattunk. Grand Opening elnevezésű borvacsora estjük egészen a ’20-as évekig repített bennünket, a korhoz igazodó díszlet, csillogás, zene és dress code pedig alkalmat adott arra, hogy belesimuljunk ebbe a jó pár éve reneszánszát élő és szezonok óta tartó vintage-őrületbe.

Nem egyszerű a dolga a kékfrankosnak. Hiába a borszakírók lelkesedése itthon és külföldön, lehet évet szentelni a fajtának, könyvet kiadni, tematikus kóstolókat szervezni, a magyar átlagfogyasztó még mindig jobban hisz az évtizedes, ráhagyományozódott hitében, miszerint a kékfrankos egy „savanyú vörös”. Nem véletlen, tapasztalati úton szerezte véleményét évtizedeken át, ami lassan változik meg. Ha van áttörés, inkább a „nagy kékfrankosoknál” érezhető, amilyen cikkünk tárgya is.

Ne a megszokott külsővel keresse a jövőben a szekszárdi Vida Pincészet borait. A címkék teljes átalakuláson estek át: a család neve helyett a borokról és a borvidékről mesélő grafikák kerültek a középpontba.