Végtelen napsütés, éjszakai pezsgés, tapas, pincho, és persze a lényeg: bor, minden mennyiségben- így tudnám legjobban összefoglalni a Spanyolországban töltött három hónapot. Az elején nem igazán jött át a spanyol életérzés: délelőtt 9 óra előtt nincs bolt, az utcák szinte egész nap kihaltak, az emberek napközben alig esznek. Aztán mindent megértettem, amikor az első este nyakunkba vettük a várost.
A minap cseh olaszrizlingeket kóstoltunk a pécsi Vasutasban, a kertbe volt tervezve, de a nyár, vagy épp kora ősz legnagyobb zivatara keresztülhúzta számításainkat, behúzódtunk a négy fal közé, egy híján mindenki el tudott jönni és remek hangulat kerekedett. Amihez hozzájárult az is, hogy a tervezett hat Volarik-bor mellett bejött a képbe egy Mikrosvín, egy potyautas horvát grasevina a Josic pincészetből és a végén Szabó Zoli felajánlott még 4 olaszt a pécselyi Arias borászattól. Ez utóbbiakat foglalnám most röviden keretes szerkezetbe.
A GROW du Monde nemzetközi borverseny és mozgalom évről évre bizonyítja, hogy régiónk legfontosabb fehér fajtája – hívjuk olaszrizlingnek, graševinának, welschrieslingnek vagy ryzlink vlašskýnak – képes a világ legizgalmasabb terroir-borai közé emelkedni. Az idei, Mikulovban rendezett verseny egyik szakmai csúcspontja a morva vlašák-világ egyik legmeghatározóbb bástyájánál, a Vinařství Volaříknál tett látogatás volt, ahol 11 tételen keresztül bontakozott ki a Pálava mészköves lejtőinek egyedülálló karaktere.
A Szerémségben egyre-másra nőnek ki a csillogó, új borászatok a földből, kicsit olyan, mint Magyarországon, húsz évvel ezelőtt. Az viszont ott is ritkaságszámba megy, hogy egy nagy birtok igazgatójának legyen egy párhuzamosan működő garázsborászata. A Chichateau története éppen ezt példázza…
Horkay András a vendéglátás elhagyásáról, a CEWI történetéről, Villányról, a Három Folyó Völgyéről, családi gyökerekről és arról, miért fontosabb ma számára a tudás átadása, mint valaha.
Két év kihagyás után idén megújulva, koraőszi időpontban tér vissza a Pannon Borrégió legnépszerűbb borversenye, a TOP25! A Vinoliva Kft. által szervezett megmérettetés célja változatlan: egy kiváló minőségű, aranyérmes tételekből álló „régiós borválogatott” bemutatása a nagyközönségnek és a szakmai közönségnek. Az online nevezés már elindult, a szervezők szeptember 11-ig várják a borokat.
Friss, citrusos, zöldalmás, fröccsbe is jó és a magyar határtól csak negyed órára van, mi az? Hát a Međimurje borvidék horvát furmintjai, amik önálló palackban, pusipel néven meghódítják a világ újdonságra éhes, szomjasabb részét.
Ha az ember Pécsett spanyol borokra szomjazik, mostanság elég csak a Vasutas Borkert és Fröccsölde felé kanyarodni. A minap Szabó Zoli és Juhász Dani kalauzolásával tettünk egy virtuális és nagyon is valóságos kóstolótúrát az Ibériai-félszigeten. Kiderült: a spanyol borok nem csak arról szólnak, hogy eltelünk a nehéz, tölgyfahordós vaníliabombákkal, amik után legszívesebben azonnal sziesztázni térne az ember. Mutattak fess, feszes fehéreket, rafinált házasításokat és olyan nyári vörösöket is, amikért még a kánikulában sem jár büntetőpont.