A keddi kóstolóinkon természetesen ilyentájt nagyon sok idei bor tűnik már fel, szezon van, jönnek a rozék, a friss fehérek, no meg az oportók. A portugieser régi cimborám, sokan nem értik, mit is szeretek benne, lelkük rajta. Csak mellékesen jegyzem meg, 2013-ban is lesz portugieser hétvége, remek programokkal, dolgozunk rajta. Viszont egyre több oportókedvelővel találom meg a közös hangot, egyre több jó portugieser kerül ki Villányból is. A primőrök között tavaly óta stabilan áll a kedvencek között Lelovits Tamás friss oportója.

Köztudottan nem vagyok nagy újbor-hívő, nem zarándokolom végig a borrégiót, végigkóstolva az összes friss, épp csak kierjedt bort. Néha belefutok egy-egy tételbe, több volt eddig a csalódás, mint az igazi élmény. Idén barátaim nyomták kezembe ezt a bort, mondván, hogy ez lesz majd az ütős újbor. Megkóstoltam, félős azért nem vagyok. Hogy tetszett-e? A kattintás után elolvasható.

A portugieser hétvégéjén vagyunk túl. Kellett pár nap, amíg kipihentünk, vagyis dehogy pihentük, de már a folytatáson jár az agyunk. A háromrészes hétvége fő attrakciója a 2011-es oportók kóstolója volt a Corso Hotel Pécsben, amin közel kétszázan vettek részt. Szombaton délelőtt kis műhelybeszélgetésünk volt borászokkal, borkedvelőkkel a portugieser lehetőségeiről, ráadásul három napon át négy étterem várta oportósított menüvel az érdeklődőket. A hirtelen jött ötlettől vezérelt programsorozat elindult, ez a fő tanulság, no meg, hogy az emberek szeretik a jó portugiesert. Jövőre is lesz, az már biztos, de egyéb furfangosságokat is tervezünk még addig.