Utunk számomra legjobban várt állomása következett, a helyi édes borok kóstolójával. De vajon találtam olyat, ami egy lapon említhető egy tokaji aszúval?
Belecsaptunk a lecsóba, buszra szálltunk és úgy tűnt, hogy nem is nagyon fogunk többé leszállni. Legalábbis volt, aki így érezte…
Erre a kérdésre keresték a választ a termelők egy forró májusi délutánon a Ciró környék hegyekben magtartott előadáson és kóstolón. Nem akarom azt írni, hogy a segítségünkkel, mert egyrészt nem segítettünk semmit, másfelől a szervezés igen érdekesre sikeredett.