Olyan volt, mint a villámárvizek. Berger Zsolt felhívott, mintha megérezte volna, hogy Hegyalján vagyok, és egy órán belül már nála is voltam Erdőbényén.

Hát hogyne tudnátok. Én is tudom, ezt mindenki tudja. Ott van minden bolt polcán 5-10-20 %-os töménységben, ezt tesszük a salátára (hígítva) de ezt tesszük (töményen) a kávéfőzőbe is, ha pittyeg, hogy vízkőmentesíteni kéne, és nincs kedvünk méregdrága vízkőmentesítő löttyöt venni. A világ egyszerű és érthető. Aztán egyszer csak beesik a postaládába egy invitálás egy sajtóeseményre, mi meg elmegyünk, mert miért is ne. És kiderül, hogy mindaz, amit az ecetről tudtunk, tévedés, de legalábbis roppant hiányos tudás volt.

Tokaj-Hegyalja eleve ünnepi élmény minden borrajongó számára, legalábbis az édes borok tekintetében. Persze éppen ezzel küzdenek szegény termelők, szűkül az édes borok piaca, ők pedig ebben a legjobbak, ergo rendkívül fontos változások elé néz a tokaji borvidék, ha életben akar maradni.