Némi szünet után folytatjuk a keddi kóstolókat, annyi bor jött össze, hogy ketté kellett osztanunk, 60 bor sok lett volna egyszerre, az első etapban a fehérek és rozék voltak soron, egy hét múlva érkezik a vörös különítmény. Voltak jó borok, bár extázisba nem kerültünk.

Ma már szerencsére távol vagyunk az "ABC" - Anything But Chardonnay mozgalomtól, ami a kilencvenes évek közepén robbant be, hozzánk persze némi késéssel érkezett meg. Gondoljuk mi, de aztán valóban kérdés, mennyire tért vissza a chardonnay népszerűsége, szeretjük-e, ismerjük-e vagy csak megszokásból rendeljük sokszor, mert abban nem lehet nagyot csalódni. Persze, hogy lehet. Mi azonban nem csalódtunk szerencsére egyik borban sem, kilenc tételt kóstoltunk meg a legutóbbi borszakkörben.

A szokásos kedd esti kóstolón a szokásosnál szűkebb csapat kezd bele a húzósnak ígérkező, 20 boros sornak. A borok többsége Günzer Zoltán pincészetéből érkezett, a pannonborboltos srácok dobták be a közösbe, de van pár bor máshonnan is, egy részük bár ne lett volna, de hát belefutottunk egy rossz sorozatba is az elején, van ilyen, ezekre sok karaktert nem vesztegettünk. Aztán a végére Dusán is befut, több száz kilométer után jólesik egy rozéfröccs, de a vörösökből is kiveszi a részét. A borok közül is csak azokról emlékezünk meg, akik szintén befutottak.