Eljutottunk a nagy olaszrizling kóstolóra, Budapest várt ránk, mi meg a borokra, kíváncsiak voltunk, időnk meg kevés volt. Nem mintha a kóstoló nem lett volna elég hosszú, csak besegítettünk egy standon és sok érdeklődő jött, két körre tudtunk elszakadni, két tucat pincéhez jutottunk el mindössze talán. De így is jó volt megtapasztalni, mennyi íz, mennyi szín, mennyi izgalom van ebben a fajtában és mennyire az út elején vagyunk még.

Folytattuk borszakkörünket, szeptember utolsó hétfőjén kadarkákat kóstoltunk meg a pécsi Pezsgőházban. Ezúttal csak hét kadarka szerepelt a vakkóstolón, de az résztvevők mégsem jártak rosszul, mert a vacsora után még három meglepetéssel kínáltuk meg őket. Négy borvidék, tíz kadarka, a hajtás után jönnek a részletek.

Szabó Zoli barátunk megjárta Bulgáriát, a kadarka/gamza nyomában utazgatott a nyáron, hozott nekünk négy gamzát kóstolóba, nem utasítottuk vissza. A bolgár borok tekintetében kevés ismeretünk van, bár kenszei kolléga most éppen ott szüreteli a rozénak valót. Majd ha ideje is lesz, ír is onnan, addig négy bor a Borovitza pincészetből.