Február végén tettünk egy villámlátogatást Belgrádban, más munkánk vezérelt bennünket arra, de ha már épp akkor rendezték meg a BeoWineFair nevű borfesztivált a helyi vásárközpont területén, megnéztük, mit kínálnak. Kóstolni nemigen volt szerencsénk, lévén az autóvezetéssel nehezen összeegyeztethető, de barátainktól kaptunk pár palackot, hármat legutóbb fel is bontottunk. Helyi fajták, világfajták, két pincészet. Meg egy rövid kóstolási jelentés.

Hosszasan kóstolgattam én ezt a három bort. Hordómintaként kaptam őket még két hónapja. Kibontottam, kóstolgattam, aztán a jegyzeteket jól elkavartam. Mostanság a második palackokat is megbontottam, a köztes időkben azért kitettem őket mindenfajta megpróbáltatásnak, nem csak a borhűtő kényelmes hűvösében pihentek. Hurcolásztam őket, voltak túl hidegben és túl melegben, egymáson, kartonban és polcok, bár fektetve mindig, állítva soha. Két körben győztek meg, nem tehetek róla, vállalom.

Volt már egy nagyobb cabernet franc kóstoló, aminek megírása még mindig várat magára, de a cabernet sauvignon kurzust viszonylag gyorsan összehoztuk kenszei kollégával. Nem is volt annyira sok bor, kóstoló is kevesebb ráadásul most nem is pontozott mindenki, csak a magunk kedvéért írtuk meg emlékeinket. Én hozzátettem néhány hozzávetőleges pontot, hogy hogyan, nos az már kattintás után olvasható - dőlt betűkkel kenszei, a többi zoranka véleménye.