Mostanság valahogy úgy adódtak a dolgok, hogy több időt szánok mindenre. Nem is én, de valahogy így jön ki. Átgondoltabban írok, mondhatnám. Vagy csak lassabban. Egy pohár bor időnként túllendít a holtponton. Nem gyakran, még csak nem is minden este, pedig az éjszakába nyúló párbeszéd a monitorral minden éjjel adásban van. Ma éjszaka fehérborra gondolok, délelőtt interjúztunk, egy korty vöröset kóstoltam csak, milyen jólesett, magam is meglepődtem, de ma éjjel mégis fehérre vágyom.

Amikor kijelöltük időpontnak június utolsó szombatját, sejtettük, hogy nem fogunk fázni, de a negyven fok azért megdöbbentő volt. A forróságban már-már arra is gondoltunk, hogy idén közönség nélkül maradunk, de aztán örömmel láttuk, hogy a borkedvelő közönség nem hagyott bennünket cserben. A Pannon Borrégió 25 tagú borválogatottjának bemutatkozásán mintegy kétszáznegyven pohárba került bor, sikeresek voltak a délelőtti kóstolókurzusok és az idei újítás, a helyi termékek kóstolója és vására is népszerű volt látogatóink körében.