Faluhely folyamatosan változik. Kéthavonta biztosan járunk a Bodri Szőlőbirtok és Pincészet faluhelyi pincéjénél, és mindig tapasztalunk valami újat. Nemrég mintha még csak éppen széthordták volna a fél domboldalt, most meg már tervezik a pünkösdi nyitást. Ezúttal azonban nem egyedül érkezünk, vendéget is hozunk. Andreas Ebner szinte folyamatosan úton van, nehéz vele időpontot egyeztetni, de nem lehetetlen. Néhány órára elcsábítottuk Szekszárdra, hogy Bodri Istvánnal ültessük le egy asztal mellé, némi beszélgetésre, no meg pár palack bort is bontottunk.

Az üdítőpiac töretlen népszerűségnek örvend. Az ágazat egy részének, a gyümölcsleveknek egy apró részét képezik (egyelőre) a minőségi, természetes vagy natúr gyümölcslevek, melyek a nagyüzemekben előállított, cukros és felvizezett koncentrátumokból készülő (olykor 100%-os) rokonaikhoz képest tisztán gyümölcsből állnak, hozzáadott adalékanyagot, aromát és tartósítószert nem tartalmaznak. A pusztán gyümölcsből kinyert lé persze jóval drágább, legalább a duplája is lehet a beltartalmi értéküket tekintve szerényebbhez képest, gyártóik azonban nem panaszkodhatnak. Egyszerűen nem tudnak annyit előállítani, ami kielégítené az egyre növekvő keresletet. A technológia pedig viszonylag olcsó.

Legnagyobb sajnálatunkra nem lehettünk ott, amikor szeptember 23-án a pécsi Aranykacsa étteremben tartott borversenyen a meghívottak kiválasztották azt a bort, mely egy évig viselheti a Pécs Város Bora címet. Részletes beszámoló a díjkiosztót követően, de gyorshírt már ma adunk róla.