Kérem Várjon!
Cikkek
Negyven éve az egri borvidéken - Tóth Ferenc 40
Avagy érdekes-e a bor története, ha finom?
Gyökösi Attila
2024 January 18.

Egerbe menni mindig jó, és a 40 év is figyelemre méltó időszak már, én például 40 éve végeztem az általános iskolában. Hogy bor egyáltalán létezik, arról akkoriban csak aszúkedvelő apám révén tudtam.

Jómagam az utóbbi időben valahogy elkerültem az ilyen programokat, korábban persze nem voltak ekkora kihagyások, havonta több ilyen alkalom is szembejött, de másfél éve - nagyjából akkor, amikor a Lecsengés projektből is kimaradtam - elengedtem ezt a vonalat.  Tóth Ferencéknél volt szerencsém járni korábban, a pincében és a nevezetes síkhegyi nyárfa tövében is kóstoltam már a boraikat, amelyek (különösen a Várvédő cuvée) ízlettek is, ezért is örültem neki, hogy újra ellátogathatok hozzájuk. 

40 év nagy idő. Pláne felénk. Nyilván rengeteg dolog eshetik meg ezalatt, egy nagy álomból (Tóth Ferenc, azaz Feri bácsi 40 évvel ezelőtti álmából) például igazán impozáns pince és vállalkozás nőhet ki, ha elegen és elég ügyesen, no meg kitartóan ügyködnek a dolgon. Egy ilyen születésnapi eseményen aztán mindezt el is lehet mondani, mérföldkövekkel és nehézségekkel, sőt, akár generációváltással tarkítva. 

Feri bácsi negyven éve csak szimplán jó bort akart készíteni, és ebből megélni. 1983-ban vágtak bele, a következő években szőlőt telepítettek és jobbára helyben értékesítették az akkor még lédig borokat. Az első úgymond hangosabb, országos sikert 1993-ban aratták merlot borukkal. A palackos tételek megjelenésével egyre ismertebbek lettek országszerte. Növekedtek, ami persze nem mindig könnyű, néha talán könnyebbnek látszana, ha elfogadnánk egy-egy pénzes befektető ajánlatát, de ők végig kitartottak a vállalkozás saját, családi kézben tartása mellett. 

Mindeközben persze szaporodtak a mérföldkövek: 2002-ben, az Egri Vár ostromának 450. évfordulójára, megszületett a Várvédő, amely egy klasszikus bordeaux-i cuvée. Növekedett a terület, és egyre gyűltek a szakmai elismerések is, 2013-ban az Egri Bikavér Superior 2013 aranyérmet nyert a Mundus Vini borversenyen (a bikavérek közül elsőként).

Szóval mindezt és ennél jóval többet is elmondtak ezen az estén, részletesen és szakmai szemmel. De megvallom, én nem igen hiszem (már ott is így éreztem) hogy ezek az adatok túlságosan érdekesek lennének azon olvasók számára, akik ebben a munkában nem vettek részt, sőt, még saját pincét sem vezetnek, pusztán csak a finom borokat kedvelik. 

Legyen elég annyi, hogy 40 év munkájának köszönhetően ma már egy 25 hektáros birtokon és a hozzá tartozó ötágú pincerendszerben születnek a boraik, amelyeket az elmúlt 15 évben (az a bizonyos generációváltás) megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően valóban korszerű technológiával készítenek. 

Beszéljünk inkább a borokról!

A boresten hat  tételt kóstolhattunk:

Egri Csillag Superior 2022

Egri Rajnai rizling Superior 2022

Egri Pinot Noir Superior - Hordóválogatás 2020

Egri Kadarka Superior 2018

Egri Várvédő Bikavér Superior 2018

Egri Kékfrankos Sík-hegy-dűlő Grand Superior 2021

És hogy milyenek voltak?

Tudom, nem igazán hiteles ilyesmit írni egy boros szakfórumon, de az van, hogy én bizony ezek közül mindet bátran ajánlom. Az én nagy rácsodálkozásom a rajnai rizling volt, korábban nem is tudtam, hogy szeretem ezt a borfajtát, de ez a tétel megtérített. Olyannyira, hogy rögtön vettem is belőle még ott, este, sőt később is rendeltem tőlük, szóval ezt abszolút ajánlom. Meg persze a Superior Egri Csillagot is, ami valóban méltán nevezhető a bikavér fehér párjának, meg a pinot noir-t (abból is hoztam!) meg nyilván a Várvédőt is. És persze a kadarka- és kékfrankos kedvelők sem fognak csalódni ezekben a tételekben. (Ráadásul ez a kékfrankos Grand Superior egy valóban prémium szegmensbe szánt tétel, komoly terméskorlátozás, tökéletes időpontban és állapotban szüretelt szőlő, válogatott magyar- és francia hordók, 1,5 év érlelés.)

Konklúzió több is van, persze összetartozók: Egyrészt az, hogy a kitartó munka néha meghozza a gyümölcsét. Másrészt hogy ez a gyümölcs ezekben a Superior tételekben most meg is kóstolható! Egyebekben pedig a kóstolóról hazafelé azon gondolkoztam, hogy hát igazából valami ilyesminek kéne lennie MINDEN bornak. A bor ugye elvileg egy élvezeti cikk, egy bizonyos - elég magas! - szint alatti terméket nem is szabadna fogyasztanunk. 

Szerintem egy ideális világban a BOR valami olyasmi, mint Tóth Ferencék Superior tételei. Ezért a felismerésért már megérte elmennem, és szerintem nektek is megéri megkóstolni ezeket a tételeket.