Ami nekünk a lángos vagy a véres hurka, az a spanyoloknál a churros forró csokival. A legjobb gyógyír másnaposság ellen, a legjobb energiabomba egy átbulizott éjszaka közepén/végén. Külön forró csokit nem is találtam, csak olyat, ami kifejezetten a churroshoz készül. Nem isszák magában.

A múlt hét némi bútorcserével járt, a nagyobbik gyermek határozottabb tinédzserré válása okán. No meg azzal is, hogy utána jelentősebb takarítás következett, aminek áldozatául esett a minap, na jó nemrég, azaz hónapokkal ezelőtt elromlott borhűtőm is. Helyére beköltöztettem egy borospolcot a pincéből, a borok előkerültek az itt-ott felbukkanó kartondobozokból, faládákból. És előkerültek borok címke nélkül is.

Lehet, hogy a világ szerencsésebb fertályán a szem sem rebben egy ilyen árkategóriájú bor láttán, de mi azért jellemzően összehúzzuk a szemöldökünket egy ötszámjegyű összeg felbukkanásakor. Ha pedig megengedhetjük magunknak, hogy valamilyen különleges alkalomra beszerezzünk egy-egy efféle palackot, akkor joggal várjuk el, hogy felemelő, katartikus élményt nyújtson.