Kérem Várjon!
Cikkek
Néhány óra a Paradicsomban
Villámlátogatás a Von Beöthy pincénél a Csobáncon
Ercsey Dániel
2024 April 23.

Vannak találkozások, amelyek nagyon nehezen jönnek össze. Ez is egy ilyen találkozás volt, hiszen legalább hét éve szerveződik, többször ígértem már, hogy tiszteletemet teszem a csobánci remeténél, de valahogy soha nem úgy alakultak a dolgok. Annál nagyobb volt az örömöm, amikor idén végre sikerült a dolog!

A cikkben szereplő összes fotót Ercsey Dániel készítette.

Az Olaszrizling Szerintünk után még éppen volt időm egy ebédre Trombitás Tamáséknál a Mi a kőben, aztán irány a Csobánc, fel a Villa Tolnay mellett, egészen addig, ahol már nehezen lehet az úton maradni, aztán még egy kicsit tovább. Ott van ugyanis, az egykori tenger alatti lávaömlés felső régiójában - ami ugyebár manapság a tanúhegy csúcsának felel meg - a Von Beöthy pince, ahol János és Annamária várják a szomjas vándorokat.

Szenvedély 2017

Furmint és chenin blanc mély arany színű cuvée-je. Az illat visszafogottan fűszeres, pici petrollal és virágporral. A nagy testet vibráló savak balanszírozzák, az ízképben a citrusok mellett pici édes gyurma. Hosszú, lendületes, szuper! 90/100 pont

Chardonnay 2020

Közepes óarany szín. Az illat elsőre visszahőkölésre késztet, pörkölt mogyoró, füstölt sonka, fűszerek. Kóstolva nagy test, élénk savak, az ízben vanília, bors és újra füstölt hús. A szinte végtelen lecsengésben egy kovaköves jegy is felbukkan. Nem a kezdők bora, az biztos! 91/100 pont

Aki idáig eljutott és olyan szerencséje is van, hogy összefut Jánossal, annak azt javaslom, hogy semmiképpen se kérjen ki magas alkoholtartalmú borokat, mert a házigazdának ez olyan, mint a vörös posztó. Saját bevallása szerint is dobott már ki kínai csoportot, akik az alkoholfokot tekintették a minőség fokmérőjének, innen nézve nem hiszem, hogy túl jól kijönnének az egyik örökös sommelier bajnokkal, aki nemrég egy műsorában azt találta mondani, hogy a magas alkohol azt jelenti, hogy a szőlő csúcsminőségű volt, ergo a bor is az és arra bíztatta a népeket, hogy ha nem ismerik a borokat, akkor a szupermarketben a hátcímkén az alkoholt nézzék, így a legegyszerűbb a választás.

Kurucvér 2018

Közepesnél egy picit talán halványabb rubin szín. Illatában meggy és lestyán, cseresznye és étcsoki, a háttérben pici málnás felhangokkal. Szájban közepes test, lendületes savak, robbanó gyümölcsbomba. Wow! 90/100 pont

La Passion 2018

Mély rubin szín. Az illat első blikkre buja és élő, mint kora nyári napokon a Duna-menti holtágak partja, húsos és szedres, édes fűszerekkel és zöldfűszerekkel. Kóstolva nagy testet kapunk és feszes tanninokat, sok-sok fekete bogyós gyümölccsel. Fiatal még! 89/100 pont

A második tanácsom az, hogy ha János jó kedvében van, nehogy elszaladjanak a beszélgetés elől! (Talán nem is lehet, én még nem próbáltam…) A bölcs nagypapa kinézet ugyanis egy egészen ritka, izgalmas és kivételes élet velejárója, amiben a hazai lemezlovas karriertől a németországi biohús üzemen át a Michelin-csillagos séfekkel való koccintásokig sok dolog szerepel. (Ezeket már megírta más itt és itt és persze itt, nem szeretném ismételni őket.) A szomjas vándor nem győz ámuldozni, eleinte talán még kandikamerára is gyanakszik, aztán átadja magát a hallgatás élvezetének, hiszen Beöthy János úgy mesél, ahogy már csak kevesen tudnak. Egy diyarbakiri kurd mesemondó veszett el benne!

La Passion 2017

Közepesnél mélyebb rubin szín. Illatában meggy és puncs, málna és madagaszkári csokoládé. Kóstolva kerek kortyot kapunk, selymes savakkal és behízelgő gyümölcsösséggel. Feszes szerkezet, hosszú lecsengés. Úgy tűnik most van a csúcsán. 90/100 pont

Bevallom férfiasan, az előadás, a beszélgetés engem is magával ragadott, ezért is tartott ennyi ideig írnom róla. Van úgy, hogy bizonyos fokú távolság szükségeltetik az íráshoz. Ebben már nagy rutinom van, gyakran már egy-egy látogatás után, a repülőtéren elkezdem írni a cikket, de most más volt a helyzet. Ahogy a hosszú órákon át tartó beszélgetés után lekanyarodtam a Csobáncról a vaksötét éjszakába, folyamatosan ott visszhangzott a fejemben a házigazda hangja. Gyulakeszire érve már az eső is zuhogni kezdett, de csak nem tudtam az útra koncentrálni. - Az egyetlen dolog, amit tehetünk, az hogy megpróbáljuk a lehető legkisebb kárt tenni a természetben. Ezzel ugyan nem váltjuk meg a világot, de nem is a világra kell hatással lennünk, csak a saját környezetünkre. Egyedül magunkért vállalunk felelősséget. - mondta János, én pedig a borait kóstolva nagyon remélem, hogy ha lassan is, de eddig a pontig minden hazai borász eljut.

Kadarka 2020

Közepesnél mélyebb rubin szín, akárha egy ménesi lenne a pohárban. Illatában málnás cukorka és ibolya, fűszeres cseresznyebefőtt, bors és lestyán. Szájban közepesnél nagyobb test, feszes tanninok, kerek savak, az ízben sodró lendülete a gyümölcsök és a fűszerek keverékének. Őrület, ezzel a borral János megtalálta a kadarka Szent Grált! 93/100 pont

Petit Rhone 2018

Közepes rubin szín. Illatában meggy és érett alma, szilva és pici füst, cseresznye és mogyoró. Kóstolva közepes test, kerek savak, érett és izmos tanninok. Az ízben az érett gyümölcsösség iskolapéldája, komplex és lendületes, hol dzsúzos, hol átvált egy köves-minerális vonalra, ahonnan egy pillanat múltán újra a gyümölcsökbe vethetjük magunkat. A lecsengése végtelen, még nincs a csúcsán! 95/100 pont

Utólag visszatekintve a Csobáncon ülve és ezeket a borokat kóstolva úgy éreztem magam, mint Rimay költeményében a szerencsés flótás: „Kerekdéd ez világ, gömbölyű, mint lapta, / Ritkán vált, ki őtet kezével jól kapta, / S véle keblét rakta, / És kedvelt javait vidám szívvel lakta.“ Rimay ebben a versében Galileinek állít emléket, hiszen a velencei évei idején éppen ott kísérletezett a nagy tudós és jött rá, hogy a Föld bizony gömbölyű. Neki ehhez ismernie kellett Galileit, nekem elég volt eljönnöm Csobáncra, a Von Beöthy pincéhez. Remélem a következő látogatásig nem telik el újabb hét szűk esztendő…