Kérem Várjon!
Cikkek
Karantén bornaplóm, első fejezet
Egy bor: Szászi Birtok Csókaszőlő 2018 (Badacsony)
Tüske Gyöngyi
2020 March 20.

Mihez kezdjen a magamfajta „unatkozó” borszakíró a rendkívüli helyzetben? Miután minden nap gondosan körbetelefonálom a családom és a barátaim, takarítgatok és főzök, estére bizony jól tud esni egy pohár bor – főleg ha az ember lánya hozzá van szokva heti egy-két egész estés boros rendezvényhez és a pörgéshez a borbárban. Ilyenkor jó, hogy tele a borhűtő és hogy főszerkesztőnk arra buzdított, hogy osszuk meg otthoni borélményeinket, „hogy a karantén végére ne egyedül tűnjünk alkoholistának”. Kedden paprikás krumpli volt a vacsora, amihez valami könnyű vörösbort kívántunk meg, így a badacsonyi Szászi Birtok Bio Csókaszőlő 2018 borára esett a választásunk.

Szászi Endre 30 hektáron gazdálkodik Szigligeten, Badacsonyban és a Szent-György hegyen. A birtok bio minősítéssel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ökológiai gazdálkodással művelt, kézzel metszett, válogatott és szüretelt szőlőből készítenek spontán erjesztésű borokat. Lélegzetelállító panorámával rendelkező kóstoló teraszuk, vendégházuk és éttermük Hegymagason, a Szent György-hegyen található, ami a Badacsonyi borrégió része, Badacsonytól 8 km-re. (Közben mély sóhaj: mikor ezt írom, még csak 8 napja vagyok „bezárva”, de már most nagyon hiányzik a Balaton…)

Szóval, a Badacsonyi - döntően fehérboros - borvidéken, bár az utóbbi években egyre több termelő vágott neki a vörösbor készítésnek is. Csókaszőlővel itt – legjobb tudomásom szerint – a 2HA borásza, Török Csaba és Szászi Endre foglalkoznak. De mi is ez a ritka szőlőfajta és milyen arcát mutatja Badacsony bazaltos talaján?

A csókaszőlő a Kárpát medencében őshonos fajta. Sötétkék, majdnem fekete színű fürtjeiről kapta a nevét, ezért néhol rácfeketének, vagy vadfeketének is hívták. Régi népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mintsem, hogy ez volt az egyik alapja a Jókai Mór által is kedvelt „Budai Vörös” házasításnak (kadarka, kékfrankos és csókaszőlő), ami az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb exportcikke volt. „Kádkongatónak” is hívták, mert annyira keveset terem, így a filoxéra vész után szinte teljesen feledésbe merült.

Szentesi József hozta vissza a köztudatba, aki 2003-ban oltott át 300 tőkét, melyeket dr. Kozma Pál szőlőnemesítőtől, a pécsi szőlészeti és borászati kutatóintézet akkori igazgatójától szerzett be. Borát kóstolva néhány borász beleszeretett a fajtába, így találunk belőle például a Vylyan, a Bussay, a Variszkusz vagy a Ráspi pincészetek kínálatában is.

A pohárban szinte „rozésan” intenzív illata köszönt: málna, eper, ribizli, cigánymeggy és szegfűszeg. A bor színe világos bíbor, a korty légies, fanyar erdei gyümölcsökkel és némi fűszerességgel megbolondítva. Jó ivású, alacsony tannintartalmú, savhangsúlyos vörösbor, visszafogott alkoholtartalommal (12%).  Egy olyan vörös, amiből szívesen tölt még egy (vagy két) pohárral az ember, nem túlmisztifikált és nem is világmegváltó bor, ellenben pompás kísérője lehet magyaros ételeknek és képzeletben visszarepíthet minket a balatoni bográcsozós nyáresték hangulatába (85/100).  

Beszerezhető a Birtok webshopján, ára: 2900 Ft.