Kérem Várjon!
Cikkek
Borirodalmi tisztázat
Adalékok egy Danilo Kiš fordításhoz
Ercsey Dániel
2020 március 17.
Avagy mit is ivott az édesapa a Holtak Enciklopédiájában? Nem könnyű rekonstruálni egy irodalmi műben, főleg egy fordításban, milyen bor is kerülhetett a főhős poharába. Tettünk egy kísérletet.

Az elmúlt hetekben olvastam el a Holtak Enciklopédiáját, a szabadkai születésű híres jugoszláv író, Danilo Kiš novelláskötetét. Nagy élmény volt, eddig is kedveltem a Sorbonne egykori tanárát, a szerb-magyar-zsidó gyökerekkel bíró írót, de most végleg felkerült a kedvenceim közé. Viszont borszakíróként nem hagyott nyugodni, hogy a címadó novellában egy furcsa prokupac említésre akadtam. Íme!

“a chianti neki nem ad semmit, szívesebben issza itthon a mosztári Žilavkát meg a prokupaci asztali világost.”

A fordító, Borbély János elismert szakember volt, de szemmel láthatóan nem volt WSET középfokja. Úgy tűnik ismerte a prokupac szőlőfajtát, vagy az ilyen nevű borokat egy kommunista kombinátból, mert számomra ez a szöveg egyértelműen egy könnyed vörösborról szól. Viszont a prokupaci jelző zavaró volt, ezért rákerestem az eredeti szövegre és segítséget kértem Tomislav Ivanović-tól és persze a kedvenc főszerkesztőmtől, Győrffy Zolitól. Íme az eredeti rész: “prokupačko belo, obično” vagyis prokupljei asztali fehérbor. (Akit érdekel az eredeti szöveg, az itt elolvashatja szerbül.)

Ezek szerint a főhős édesapja a fehérborokhoz vonzódott, a mosztári fajta egyértelmű, de mi lehetett a prokupljei fehér? Legutóbbi ottjártamkor éppen a fehérborok nyűgöztek le, így én szeretném azt hinni, hogy egy jóféle száraz, hordós érlelésű sárgamuskotály, vagyis tamjanika. Persze ez sem több, mint puszta feltételezés…

Legolvasottabb
Legfrissebb