Kérem Várjon!
Cikkek
Mi Tolnánk
Helyi termékeket népszerűsít az Eco-Sensus
Mester Zoltán
2011 July 08.

Valós probléma, hogy egyre kevesebb hazai élelmiszer kerül az áruházak polcaira, s még ritkább, hogy a termék helyi. Sőt, ma már az sem elszigetelt jelenség, hogy a piaci árus a készletét a nagyáruház import gyümölcséből és zöldségéből tölti fel.

Több szakértő hangoztatja, hogy a változásnak a fogyasztói oldalról is meg kell történnie, de a felelősség mindenkié. A hazai mezőgazdaság versenyképessé tétele nagyobb, országos szintű változásokat igényel, míg a kisebb, helyi szinten működő szövetkezetek, összefogások nagy segítséget jelenthetnek a kistermelőknek. Az eddigi bürokratikus és életszerűtlen szabályozásoktól bénított kistermelői rendszerben hozhat javulást a vonatkozó jogszabályok legutóbbi változásai.

Az Európai Unióban elfogadott hagyomány és rugalmasság elvének magyarországi alkalmazása a szabályozásban még alig jelent meg. A változáshoz azonban elengedhetetlen a megfelelő termelői és vásárlói attitűd kialakulása, és a minőségi termékek megjelenése is. A kistermelő sokszor nem talál piacot. Vannak, akik nem jó minőségű terméket, vagy nem megfelelő technológiával állítanak elő. Sokan szállítanak házhoz, vagy dolgoznak megrendelésre, ami túl nagy energiát emészt fel. Általánosan elmondható az, hogy marketingre, reklámra, értékesítésre kevés az anyagi forrás és a megfelelő
szaktudás.

Mindenki egyetért

Ezen próbál változtatni az elvileg a Szekszárdi borvidék határain belül, de gyakorlatilag a Tolna megye területén működő helyi élelmiszertermelőket összefogó Eco-Sensus Közhasznú Nonprofit Kft. A megyeszékhelyhez több szállal kötődő cég jelenleg két pályázatot valósít meg. A tolnai kistermelők összegyűjtését és összefogását, termékeik népszerűsítését célul kitűző kommunikációs kampány már finisébe érkezett a tolnaitermek.hu oldalon. A következő projektben a helyi élelmiszer rendszerfejlesztésen, rendezvényeken és marketingkampányon túl a leglátványosabb elem egy közösségi bolt építése és egy termékvédjegy kialakítása.

A kalmár szemlélet a mi esetünkben nem működhet – enged betekintést a filozófiájukba Csillag Péter közgazdász, a projekt egyik vezetője. Igaz, a pályázati keret nagy segítség és viszonylag nagy szabadságot enged meg, egyúttal profitkényszer nélkül lehet a termelői- fogyasztói bizalomhiányos kapcsolat megváltoztatására koncentrálni. Nem beékelődni akarunk termelő és fogyasztó közé, csak összekapcsolni a rendszerben szereplőket. Nem a mi feladatunk ellátni például egy éttermet alapanyaggal, de segíthetjük a tulajdonost abban, hogy rátaláljon egy termelőre, hogy utóbbi a kereslet alapján alakítsa a kínálatát. A többi már az ő feladatuk. Nem mások ellenében dolgoznunk, de segítenünk kell azokat, akik nem tudják megfizetni a polcpénzt.

A Balázs Bálint környezetszociológus által kidolgozott módszertan több hazai és külföldi felmérésben és projektben szerzett tapasztalaton alapult. Olyan a munkánk, mint a főzés, hiszen jó alapanyag felhasználásával, a technológia ismeretével nem főzhetünk rosszat. Az alkalmazott rendszerek és módszerek számos országban már eredményesen működnek, nem is akárhogyan. Magyarországon egyelőre nagy a lemaradás a termelői és fogyasztói oldal tekintetében is. A vásárlók túl nagy hányada még nem törődik azzal, hogy honnan származik a termék, a termelők pedig sokszor nem figyelnek a keresletre és igényekre – magyarázza Balázs.

Az Eco-Sensus projektje egy komplex, tolnai adatbázis felépítésével kezdődött. Bár a tolnai helyi termelők feltérképezésekor 23 település – ez valamivel nagyobb, mint a Szekszárdi borvidék területe – 200 feletti gazdálkodóját regisztrálták, a szám a személyes megkeresés során csökkenni kezdett. Sokan ugyanis időközben felhagytak a tevékenységükkel, de akadnak olyanok is, akik nem kívánták legális alapokra helyezni a működésüket.

Az élelmiszertermelés bizalmi tényezőkön alapul. Ha hosszú távon gondolkodunk, akkor az nem elég, hogy valaki jó paprikát állít elő, hanem meg is kell tudni jelennie például egy helyi üzletben – jegyzi meg Csillag Péter. A projektgazda azért hozzáteszi, százhoz közeli azok száma, akik meg akarnak és képesek is megjelenni a piacon.

Tejet a gépből

Zsebené Kiss Gabriella és férje, Zsebe Lajos évek óta foglalkoznak tejértékesítéssel. A felvásárlói árak zuhanásával azonban nehéz helyzetbe kerültek, ezért a 26 fejősállat tejét előbb őstermelőként szállították házhoz, majd már vállalkozóként tej automaták beszerzése mellett döntöttek.

A kampány elindulása óta érezhetően megnőtt a forgalmunk – meséli Zsebené Kiss Gabriella. Sokat jelent a személyes kapcsolat, de napi 300 liter házhozszállítása túl sokáig tart. Bár személyesen nem találkozunk annyit a vásárlókkal, az automatákkal több tej jut el több vásárlóhoz. A Zsebe család a két szekszárdi boltban üzembe helyezett automatát önerőből vásárolta meg, s bár sokan bizalmatlanok az első találkozáskor, hamar hozzászoknak a gépekhez. Sms-t küld a gép, ha kifogyóban van belőle a tej, így mindig tudok rögtön friss tejet tölteni bele.

Ha helyi termelőtől vásárolunk, nemcsak a gazdaságokra van hatással, de környezetkímélő hatása is van. Míg a friss helyi termék akár pár óra alatt a fogyasztható, az importált élelmiszerek több ezer kilométert tesznek meg, s közben a szállítóeszközök csak terhelik a környezetet. Szász Gábor szerint igaz, hogy a helyi termék esetenként nagyobb tudatosságot igényel a vásárló részéről, de több előnnyel is járhat. Ellenőrizhető, hol növekedett a termés, hol szüretelték, s a termelővel való közvetlen kapcsolat esetén az egyéni igényeket is ki tudják elégíteni.

A závodi család régóta foglalkozik szántóföldi gazdálkodással, illetve egy tízhektáros gyümölcsöst is gondoznak. A másodállásban, szüleinek elsősorban az értékesítésben segítő Szász szerint sokan most térnek vissza a száz évvel ezelőtt virágzó gyümölcsösök megújításához, mert a domboldalakon erőltetett szántóknak nem kedvez a klíma és a talaj. Ők igyekeznek a piaci réseket betömni, például korai kajszibarack, és más első osztályú étkezési gyümölcsök termesztésével, de sokan keresnek alapanyagot minőségi pálinkához.

Nagyon tetszett a kezdeményezés, hasznosnak véltem – magyarázza Szász Gábor, miért csatlakoztak a tolnaitermek.hu kampányhoz. Bár a család nem csak háztól értékesít, de szövetkezeti tagságuk is nagy forgalmat jelent, Szász úgy véli, a termelőknek minden segítségre szükségük van marketingben és a népszerűsítésben.

Balázs Bálint szerint érdemes példát venni az ausztriai termelőkről is. Igaz, ott a széles körű, felülről érkező állami segítség jó partnerre talált a hagyományaihoz ragaszkodó, de egyúttal innovációra képes kistermelői környezetben. Több támogatással is pont a legkisebb termelőket célozták meg. Úgy vélem, itthon hatékony lehet a kívülről érkező változás. Más szemlélettel tudunk dolgozni, s ha ezt sikeresen tudjuk kombinálni a történeti tudással és néprajzi helyismerettel, sikeresek lehetünk. Az első lépés mindenképen a termelő-fogyasztó közötti ősbizalom hiányának a megszüntetése.

A közös többszörös

Sokszor nem tudják a termelők, mit is termeljenek és hogyan, azt pedig végképp nem, hogyan jutassák el a fogyasztóhoz termékeiket. Őket is szeretnék segíteni tanácsadással, informálással. De a hasonló kezdeményezéseket is segítenénk, legalábbis úgy, hogy megosztjuk a know-how-t – teszi hozzá Csillag Péter.

A szekszárdi Aranykulacs vendéglő fölött egy olyan házat fognak építeni tavaszra, melyben nem csak egy kistermelői mintabolt fog működni, hanem közösségi tér is. A Fair Trade hálózathoz hasonló elveken alapuló bolt várhatóan ősszel kezdi meg a működését. Csillag Péter szerint azonban a legfőbb különbség az lesz, hogy ők nem messziről érkező árukat, vagy luxuscikkeket, hanem éppenséggel helyi termékeket fognak árusítani.

Szőkéné Boros Andrea azért döntött a saját állattartás mellett, mert mint állattenyésztő nem tudott elhelyezkedni. Ezért őstermelőként mangalicákat nevel. Azt hamar felismerte, hogy sokkal nagyobb kereslet van a házi húsárura, s most ott tartanak, hogy növelniük kell az állatállományt. Eddig főleg szájhagyomány útján terjedt el a hírünk – meséli Szőkéné. Főként megrendelésre dolgozunk, de újabban egy bolttól is megkerestek minket. Az emberek keresik a megbízható, minőségi húsárut.

Bálint Balázs szerint nagyon fontos az is, hogy a termelők maguk döntsenek az őket érintő kérdésekben. A projekt célja egy saját védjegy, brand létrehozása, de ennek is csak a születésénél kívánnak bábáskodni. A termelők maguk állítsanak fel egy önszabályozó rendszert, hogy melyik élelmiszer milyen minőségi szempontok alapján kerüljék be a védjegyezett termékek közé. A leginkább érintett szereplők határozzák meg a saját minősítési szabályukat– javasolja a szociológus.

A pályázat részét képezi egy a közeljövőben kiadásra kerülő helyi termék könyv, melyben a termelők is megjelennek. A közösségi boltot a tervek szerint idén a Szekszárdi Szüreti Napokon átadják, de több figyelemfelkeltő eseménnyel is készülnek. A már ismertebb fesztiválokon való részvételen túl saját, a helyi termelőkre épülő fesztivállal készülnek tavasszal, és az is az elképzeléseik közé tartozik, hogy a 6-os úton található körforgalom közepébe szőlőt telepítsenek.