Kérem Várjon!
Cikkek
Háromszázkilencvenegy hektár
Kadarka kerekasztal volt Baján
zoranka
2014 május 30.

A tavalyi szekszárdi kezdeményezésen is részt vettünk, Bajára is eljöttünk, a folytatásra, amelyet a Hajós-Bajai borvidék vállalt fel. Azt is megtudtuk, hogy jövőre a Kunsági borvidékre költözik a vándorgyűlés, de annyira ne rohanjunk előre. Félútig tudtuk követni az eseményeket, talán a lényegről sem maradtunk le.

Jó húsz perces csúszással indult a megbeszélés, amelyet a bajaiak kedvelt Duna-szigetén tartottak. Az Ifjúsági Szálló emeleti terme kicsit még szűknek is bizonyult, a megfelelő poharak kérdését is megoldották a kezdésig, a borászok meg hozták rendületlen kadarkáikat. Amíg a köszöntőre vártunk, egy pohár bort is kaptunk.

Szentpéteri Kadarka Rozé 2013 (Kunsági borvidék): friss, gyümölcsös, kortyban kis krém, lehetne élénkebb és hosszabb, de tisztességes bevezető bor volt.

Koch Csaba, a Hajós-Bajai borvidék elnöke nyitotta meg a tanácskozást, az összefogásról és a közös gondolkodásról beszélt, ami a fajta fennmaradásának jövőjét jelentheti. Ekkor még hátra volt pár köszöntő, Zsigó Róbert, bajai polgármester arról beszélt, ha egyszer igazán felnő, akkor bort fog majd készíteni, egyelőre a politizálás marad, de lelkes borkedvelőként, házigazdaként is üdvözölte a kerekasztal létezését, a borászok erőfeszítéseit a kadarkáért. Heimann Zoltán, az ötletgazda a kitörési lehetőségről szólt, amit ez a rendszeres találkozás jelenthet, az összecsiszolódással, a közös beszélgetésekkel, kóstolásokkal. „Együtt többet érünk, mint külön-külön – ennek felelősségét is egyre többet értjük meg” – zárta mondanivalóját.

A délelőtti szekcióban négy előadást terveztek be, szerencsére párhuzamos kóstolással, így a huszonegynéhány kadarkából egy tucatot volt időm és lehetőségem megkóstolni.

Bisztray György (Corvinus) a kadarka biotípusok jellemzése foliometriai (ampelometriai) módszerekkel cím előadásában kitért a szőlőfajták számára is, ami jelenleg valahol 10 és 22 ezer között van. Az azonosításokra morfológiai, kemotaxonómiai és molekuláris módszereket használnak, valószínűleg ezek együttes használata lehet célravezető, jegyzem meg csendben, bár tudjuk azt is, mennyi pénzt emésztenek fel ezek a kutatások. A Grapewine Leaf Digitalizaton nevű szoftverükkel a szőlőleveleket dolgozzák fel, esetünkben 17 kadarka biotípust vizsgáltak 41 morfológiai jegy alapján. A biotípusok megkülönböztetése lehetséges, apróbb eltérésekkel hasonló eredmények jöttek ki, mint a nemrégiben elvégzett DNS-analízisek esetében.

Jekl Kadarka Siller 2013 (Villányi borvidék): A figyelem lankadását akadályozta meg ez a siller, fűszeres, vörösborosba hajló illattal, jó savháttérrel, meggyes karakterrel.

Kozma Pál (PTE) a kadarka bor készítésére szolgáló biológiai alapok címmel tartott előadást. A hazai vörösborkészítés 16-17. századi alapjait a kadarka teremtette meg, 1970-g vezető kékszőlő volt, széles felhasználhatósággal, de pár évtized alatt drasztikusan visszaesett a termesztése. A pécsi kutatóintézetben indított kadarka-kutatások és azok eredményeinek bemutatása mellett a kadarka új szelekciós nemesítésére is kitért, hiszen 2010-ben 6 új klónt jelentettek be, amelyek a termésbiztonság emelésével a kadarka jövőbeni telepítését is elősegíthetik.

Polgár Kadarka Siller 2013 (Villányi borvidék): Élénk illat, kissé savhangsúlyos kortyban, érezhető az alkohol, piros gyümölcsök a szájban.

Korbuly János (NÉBIH) Quo vadis, kadarka címmel elgondolkodtató számsorokat mutatott. Az 1955-ös adatok még 55.000 hektár kadarkáról szólnak (kis túlzással ma mindössze ennyi az összes szőlőterületünk), míg a 2014-es HNT-adatok már csak 391 hektár kadarkát jelentenek. A legtöbb a Kunságban, valamint Szekszárdon és Hajós-Baján található, Egerben, Csongrádban és Villányban van még 20 hektár feletti ültetvény. A kadarka a kulturális és genetikai örökségünk része. A tudomány kék kadarkát, szürke kadarkát és fehér kadarkát ismer, ezek közül a kék fajta terjedt el. Ezen belül négy típust különböztetnek meg, ezek egy részéről ma már tudjuk, hogy nem kadarka, mint pl. a mészi kadar, olasz kadar, virághegyi kadarka, szagos kadarka… A kadarka jövője a minőségi szegmensben van már csak a mennyiség miatt is. Ehhez viszont fejlődni a terméskorlátozásban, művelésmódban, növényvédelemben, borászati technológiában, egységesebb stílust létrehozva.

Kossuth Pinceszövetkezet Kadarka 2013 (Kunsági borvidék): Elsőre picit fülledt, de aztán nyit, piros gyümölcsös, fűszeres, silleres vörös.

István Borház Szabadság, szerelem! Kadarka 2011 (Kunsági borvidék): Visszafogott illat, vörösborosabb élmény, teltebb, vastagabb, de kevésbé kadarkás és már fárad is.

Frittmann Kadarka 2012 (Kunsági borvidék): Fűszsres illatok, kerek, gyümölcsös korty, érett piros gyümölcsökkel, könnyen érthető, jóivású kadarka.

Heimann Zoltán a hogyan továbbra kísérelt meg javaslatokat adni. Mit lehet tenni a kadarkáért és ki tegye meg? A szekszárdi polgármester már beadta a hungarikummá minősítését, ez egy jelzés azonban, hogy a termelőknek tenni kell a kadarkáért. Mit várunk el tőle, az is kérdéses, ne cabernet sauvignon utánzat legyen, mert a mai világtrendeknek megfelel a friss, gyümölcsös, fűszeres, könnyed, jóivású bor, adjuk az igazi kadarkát. Ehhez persze finomítani kell, milyen is legyen. Az országimázs hiánya a magyar bor külföldi megítélésénél is látszik, a HNT megújulásával talán több lesz az esély az egységes magyar megjelenésekre, a magyar bor promóciójára.

Közben azért borokat is kóstoltunk:

Sümegi Kadarka 2012 (Hajós-Bajai borvidék): Volt, akinek jobban bejött, nekem kicsit vaskosabb, old school, ami nem volt teljesen az én illat- és ízvilágom.

Sziegl Pince Kadarka 2013 (Hajós-Bajai borvidék): Fűszeres, telt, izgalma korty, látszik, hogy ez még nem a végleges állapota, még alakul a bor, de van benne fantázia.

Koch Kadarka 2013 (Hajós-Bajai borvidék): Az illat elsőre picit fedett, de aztán kibontakozik, fűszeres, telt, erőteljes, hosszú, abszolút jól működik.

Heimann Zoltánt nehéz tömörítve jól visszaadni, de olyan feladatokat tűzött ki a kerekasztal elé, mint a kadarka definiálása, mind a klónok tekintetében, mind a borstílust nézve, a közösen definiálandó védjegy, marketing jelzés és kampány kialakítását, ami egyenként sem tűnik kis feladat, de valóban meg kell tenni.

A szünet előtt még jött pár bor:

Márkvárt Kadarka 2013 (Szekszárdi borvidék): Könnyed, piros gyümölcsös, éppen jól fűszerezett, korty kedves, simulós, ivós, nekem bejött ez a bor.

Vida Öregtőkék Kadarka 2013 (Szekszárdi borvidék): Mélyebb illatok, mélyebb ízek, először jelenik meg a tanninérzet, teltség, egy kis ásványos háttér is mintha.

Sauska Ördögárok Kadarka 2012 (Villányi borvidék): Hát ez Villány, édesfűszer, bár szerintem még éppen beleférős hordózottság által. Teltség, krémes korty, fűszeresség illatban-zamatokban, édes gyümölcs és tartós ízek.

A szünetet követően, az eredeti tervekhez képest mintegy órás csúszással érkezett a bajai halászé, én azonban ekkor távozni kényszerültem, más kötöttségek miatt vissza kellett érnem Pécsre, így a délutáni nyolc-tíz bort sem kóstoltam, de a jövő héten Koch Csaba és Heimann Zoltán ad válaszokat kérdéseimre és értékelést is adunk a bajai kadarka kerekasztalról.

Legolvasottabb