Kérem Várjon!
Cikkek
Ahova visszavágyunk
Rožmarin, Kavarna-Restavracija-Vinoteka, Maribor, Szlovénia
zoranka
2010 augusztus 19.

Van egy kedvencünk Mariborban. A második legnagyobb szlovén városban RMP kollégával rátaláltunk egy étteremre, amit törzshelyként is elfogadnék. Az elmúlt pár hónapban szinte minden második héten megfordultunk a Dráva-menti városban, idegenként nehéz rögvest jó helyet találni. Nekünk szerencsére elsőre sikerült. Valamikor májusban mentünk ki először, munkánk végeztével megéheztünk. Egy szocreál áruház tövében, a központi sétálóutca mentén kis tábla hirdette: vadspárga napok a Rožmarinban. Ahol vadspárgát kínálnak, oda megyünk. Mentünk. Többször visszatértünk.

Legtöbbször csak a napi ajánlatból szemezgettünk, kifejezetten jól bejött a profiterollal bélelt fokhagyma krémleves és az erdei gombás, marinált garnélás rizottó, ebédelni 1,9+5 euróból lehet. Legutóbb azonban egész sok időm volt, egyedül voltam, nincs is szebb időtöltés, mint a július elejei nagy melegben egy-két órát eltölteni a Rožmarin teraszán, megismerkedve a degusztációs menüvel. 4 fogás 29 euró, minden további választott fogás 7 euró. A rendelést követően kétfajta, friss kenyér, kis krémmel, ami volt már körözöttszerű, most éppen májhabot kaptam.


Előétel: Pirani tengeri sügér bivalymozzarellán, tonhal avokádó krémen, Szent Jakab kagyló karamellizált karfiolon

Hozzá ajánlott bor: Rumena rebula, Stojan Ščurek, Medana, száraz, 2009

forrás: www.fonda.siA tengeri tállal elkövettem azt a hibát, hogy megettem, mielőtt eszembe jutott, hogy fényképezni kellene. Látványossága mellett ugyanis ízlett is, és inkább csak ettem és nem dokumentáltam. A tengeri sügér Piran mellett növekedett a tengerben, nemrég találkoztam a brancin-tenyészet vezetőjével is, de amilyen pechem van, a megbeszélt napon az utóbbi évtized legdurvább időjárását fogtuk ki, jégesőben meg csak nem hajóztunk ki… A hal azonban friss volt, minimálfűszerezéssel, pirani sóvirággal meghintve, ízes mozzarellán. A tonhal volt talán a legegyszerűbb ízvilág, egy szelet hal, egy kis avokádó, jó párosítás, de a Szent Jakab kagyló a karamellizált karfiolon sokkal intenzívebb és izgalmasabb párosnak bizonyult. A Ščurek rumena rebula jól behűtve érkezett, friss, citrusos, kis kajszival az illatában, ízében inkább az egres felé húz. Jó savak, rendes tartás, a nyers tengeri ízeket kiválóan kiemelte. Aztán ahogy melegedett, inkább a barack került előtérbe.



Leves: Hideg joghurtos paradicsomleves marinált garnélával

Pikáns, picit csípős poharas leves. Kissé melegebben érkezik, de így is telt, ízes, a csípőssége hat talán üdítően. Elkortyolgatom, a hely közben lassan megtelik ebédelőkkel, ahogy elnézem elsősorban helyiek.

 



 

 


Főétel: Borjústeak újkrumplival

Hozzá ajánlott bor: Modri pinot, Kupljen, Jeruzalem, száraz, 2007

Főételnek valami klasszikust, bár volt a nyári degusztációs menükínálatban más, elsőre talán izgalmasabbnak tűnő is. Semmi túlzott kacifántosság. Mediumra kértem a húst, nagyjából úgy is érkezett, a rókagomba remek, a krumpli jól sütött, talán csak a karamellizált hagyma és a vörösboros mártás édeskésebb a kelleténél. A bor nekem kicsit izgalmasabb volt. Kupljen pinot noir, tiszta, nagyon gyümölcsös illattal, első szippantásra levett a lábamról. Áfonya és szeder tobzódik benne, jönnek a hordófűszerek is, vanília, kis kókusz, csak finoman, és bors. Aztán második körben friss erdei gomba. Jelzem, vásároltam belőle palackkal is.


Desszert: Caprese...!

Hozzá ajánlott bor: Renski rizling, Dveri pax, Jarenina, édes, 2005

Ahogy az eleje is erős és kreatív volt, a közepe megnyugtató, a vége újból a csendes mosollyal némán ülök és eszek mozdulatkörbe vitt. A tányér közepén friss joghurtos mascaspone hab, úgy egy gőzgombócnyi. Körülötte epermártás, zöldfűszeres, epermártás, tele bazsalikommal, de pici menta is volt talán benne. Nem túl édes, viszont kellően üdítő. A Dveri Pax kései szüretelésű rajnai rizlingje nem volt az, kicsit oxidáltságot is felfedezni véltem az illatában, ami amúgy aszalványokkal, kis benzinkúttal és sárgabarackos pitével volt körítve. Kis édesség a desszerthez, most neki ennyi szerep jutott.



Nos, borral-vízzel együtt mintegy 40 euró volt a számla, amiből 5 % levásárolható a saját vinotékában, ahol jó árban vannak egész szép választékban borok, mintegy 400 tétel. A teljes degusztációs menüsort és pár elköltött egyszerűbb ebédet tekintve nagyon sajnálom, hogy nem Pécsett van ez a hely. Ami nem kicsi, összesen vagy 300 személyt tudnának leültetni a kávézóban, étteremben, borbárban együttesen. Irigy voltam egy kicsit, amikor bejártam a három szintes komplexumot. Úgyhogy ha valaki Mariborban vagy csak a környéken jár (netán síelni a Pohorjén vagy a Roglán), ne hagyja ki. A tavaszi és nyári menük, ételek után az őszi és téli sem lehet érdektelen. Mindenképpen 90 pont körül. Ha borban mérném.