Kérem Várjon!
Cikkek
A legenda nyomában
Ramos Pinto (Portugália)
Ercsey Dániel
2018 November 05.

Idén szeptemberben majd egy hetet töltöttem Portóban és a Douro-völgyében, hajókáztam és isteni szendvicseket ettem, no meg persze folyamatosan portóit kóstoltam. Az élmények közül is kimagaslik a meghívóim által szervezett látogatás a Ramos Pinto-nál, ahol az alapító család egyik leszármazottja, Jorge Rosas ügyvezető fogadott és vezetett körbe. A túrát borkóstoló és közös ebéd zárta, a városra néző ablakokkal bíró elegáns ebédlőben, ami a 310 éves borkereskedő ház első emeletén található, közvetlenül a folyó partján Gaiában.

Nem akarom sokáig csigázni az olvasókat, de a birtokról illik tudni, hogy a leginnovatívabb marketing ötletekkel ők állnak elő immáron 110 esztendeje. Akkor ismerte fel Adriano Ramos Pinto, hogy a hőn áhított brit piac már telített és az új Ramos Pintonak ott nem sok babér terem. Az új cél Brazília volt, ahová már az 1900-as évek elején palackozva szállította a bort, saját címkével, háromszoros áron, mint bárki más. (Abban a korban mindenki más még hordókban szállított és gyakran a kereskedők neve alatt palackozták a portóit.)

Jorge Rosas az érlelőteremben (Ercsey Dániel)

A versenytársak természetesen hülyének nézték a húzása miatt, ami - ahogy ez lenni szokott - olyan elképesztően bejött, hogy tíz év alatt az övék lett a teljes dél-amerikai piac 50%-a! Az első tawny amit Brazíliába szállított a Ramos Pinto, a tulajdonos után az Adriano nevet viselte és az országban a mai napig ez a név a portói bor szinonímája! Érdemes kipróbálni, egy brazíliai borbárban ha kérünk egy pohár adriánót, akkor jó eséllyel egy portói tawny-t kapunk. A név egybeforrt a minőséggel.

Szintén akkoriban szakítottak azzal a hagyománnyal, hogy a termelők a borokat lehajózták az ültetvényekről 3 nap alatt Gaiába, ahol a nagy Portói Házak ügynökei felvásárolták, összeházasították és érlelték a borokat, majd a saját nevük alatt adták el. A Ramos Pinto saját szőlőültetvényekkel kezdett dolgozni, hogy ellenőrizni tudja a minőséget.

Fotó: Ercsey Dániel

Ezeken túl számtalan zseniális reklám is fűzödik a nevükhöz, sőt, a világtrend előtt úgy 80 évvel már rájöttek arra, hogy meztelen nőkkel mindent el lehet adni! Napjainkban évi 800.000 palack Douro DOC bor és további 1.200.000 palack portói bor készül a pincében, ez utóbbi szám bár nagynak tűnhet, de valójában a portói borpiacnak csupán az 1%-a.

Na ennyit a bevezetőről, a pince nyitott, van borbárjuk, be lehet jelentkezni kóstolásra és pincelátogatásra is, úgyhogy jöjjenek a borleírások, hátha arra járnak és ezzel is segíthetünk az eligazodásban, választásban!

Fotó: Ercsey Dániel

Adriano Porto White Reserva

Óarany szín, illatában narancshéj, érintésnyi édes fűszer. Apreitifnek szánják, feszített víztükrű medencék és grillezett húsok mellé/elé, de semmiképpen sem White Port Cocktail-ba. Nagy test, kerek savak, az egyensúly egy leheletnyit a cukor felé billen, az ízképben narancshéj, érett alma, őszibarack, méz, pici dohány. A lecsengése szinte végtelen. 88/100 pont

Collector Porto Reserva (Ruby, szűretlen)

Illatában tobzódnak a piros bogyósok, főleg ribizli és meggy. Közepesnél nagyobb test, szuper savak, az ízben a gyümölcs mindent visz. Vidám, friss és csilingelő bor, ami végig jól iható tud maradni. 89/100 pont

LBV 2013 (szűretlen)

Visszafogott illat szilvával és pici cseresznyével. A szándék szerint jól érlelhető, sokan vakon évjáratos portóinak (vintage port) gondolják, annyira sűrű szövetű. A test nagy, a savak kerekek, a gyümölcsösség lehengerlő, de van mellette dohány, csokoládé, szilva, szeder és fekete cseresznye, no meg komoly tanninok. Selymes, szinte végtelen bor, elképesztő formában! 93/100 pont (Decanter Magazine 95 pts)

Vintage Port 1982

Nagyon komplex illat dohánylevéllel, keleti fűszerekkel, a háttérben még mindig jelen lévő gyümölcsökkel, ami alapján vakon szinte lehetetlen megsaccolni a korát. Kóstolva a szilva és a csokoládé jellemzik, telt és kerek, a tanninok selymesek, az ízkép mély, a lecsengése végtelenül hosszú. Elképesztő bor! 97/100 pont

Vintage Port 1997

Aszalt és szárított gyümölcsök, paradicsom, hecsedli, pici szilva, szegfűszeg, cédrus az illatban. Kóstolva közepesnél nagyobb test, kerek savak, elegáns és izmos tanninok, az ízképben inkább tercier aromák, fűszerek, dohány. Hosszú, kissé kócos. 93/100 pont

Vintage Port 2015

A pince évjáratos tételeire jellemző viola majd kiugrik a pohárból, mellette eukaliptusz, kövirózsa, fekete bogyósok. Nagy test, sok tannin és kerek savak, rengeteg fekete bogyós gyümölcs. Koncentrált, telt bor, ami már most megközelíthető. 95/100 pont

A portói számtalan arca (Ercsey Dániel)

Most pedig jöjjenek a tawnyk, a Ramos Pinto amúgy inkább tawny specialista, amit a piacai is magyaráznak, mert a tawny jól behűtve az igazi, a brazil piac pedig a hűtött borokat issza.

10 éves Tawny (Quinta de Ervamoira)

Ebben a tételben a legfiatalabb komponens fiatalabb mint 10 éves, de a beházasított borok átlagéletkora eléri a 14 évet! A Douro Superior területekről származik, ahol a legkevesebb az eső, ezért az ő 10 éves tawny-juk a legsötétebb színű a piacon. Illatában mandula, szárított füge, barack, karamell. Közepes test, izgalmasan vibráló savak, ízében pedig az illat ismétlődik. Hosszú, szárított fügés lecsengés. 91/100 pont

20 éves Tawny (Quinta do Bom Retiro)

30 különböző évjrárat házasítása, amiben a legidősebb tétel 1890—ből származik! Illatában gyönyörű fűszerkészlet, aszalt gyümölcsök, eukaliptusz. Kóstolva közepesnél nagyobb test, vibráló savak, jó arányok, minden benne van, elképesztő! Dohány, füge, aszalványok. A lecsengése végtelen, az egyik legjobb tawny amit valaha kóstoltam! 96/100 pont (DWWA 2006 Best Fortified Wine Trophy)

30 éves Tawny

Pici túlérettség, porcukrosság az illatban. Kóstolva selymes, telt, picit lágy, az ízében mogyoró, dió, pici dohány, aszalt naspolya, kávé. Közepesnél kicsit hosszabb lecsengés. 89/100 pont

Búcsúzásul álljanak itt vezetőnk, Jorge Rosas szavai, ezt vigye mindenki magával útravalóul, mint amolyan örök érvényű jótanácsot: “Szobahőmérsékletű tawnyt inni olyan, mint szobahőmérsékletű rozét inni!”