Kérem Várjon!
Cikkek
A mosoly öt perce
Egy bor: Frittmann Irsai Olivér 2016 (Duna-Tisza közi)
zoranka
2017 április 05.
Húzós napok voltak, tanítás, rendezvények, borversenyek, de mindig autóban, szóval értitek, miért, de vasárnap este már jóesett egy pohár bor. Nem kívántam nagyot, sokat, brutálisat, csak egy kis kedvességet. Nem vagyok nagy Irsai Olivér rajongó, de a hétvégi borkurzus maradékát - pont másfél deci maradt a palackban -, bizony hazahoztam.

Az illatos fehérborok a szabadon választott és kóstolt boraimnak elenyésző hányadát teszik ki, bár az utóbbi időben gasztro-vonalon egyre több étel és illatos bor párosításban látok fantáziát, de ez a jövő. 

Szóval Frittmann Irsai Olivér, friss, könnyed, citrusos és zöldalmás illatokkal nyit, van benne egy kis grapefruitos kesernyésség is, ami kortyban is folytatódik. A test könnyed, jó savak őrzik a feszességét, nincs benne nagy sztori, nem a mélységekről szól, de betölti a funkcióját: egyetlen pohár öt percnyi felhőtlen boldogságot ad. 

Nem gondolkodom, nem próbálom megfejteni, csak élvezem, hogy tiszta, illatos, ropogós és üde. Olykor kevéssel is beérem. Valójában elég gyakran - csak az a kevés legyen jó. Ez pedig egy jó bor. Én ilyennek szeretném látni az alföldi borokat, ha mind legalább ilyen lenne, beköszöntene a Kánaán. De legalább közelítsék meg, azt kérem, tisztaság és elképzelés, technológia és tervezés, ez a belépő szint alapja. Amit ezúttal ez az Irsai túl is lép.

86/100 pont.

Legolvasottabb
Hirdetés
Legfrissebb