Az elmúlt évtizedekben kalandos sorsa volt a Szekszárdi borvidéknek. Előbb meg kellett találni azt az identitást, ami mentén a fejlődés útjára lehet lépni, majd ennek abszolválása után már csak tartani kellett a növekedési görbét. A jelszó sokáig világos volt: Utolérni Villányt! Sok szép sikernek lehettünk tanúi az elmúlt években, megkérdőjelezhetetlen a fejlődés, de vajon hol jár, s hol a helye Szekszárdnak a pannon bortérképen? 

Nem újdonság, hogy a borászatokban nők is dolgoznak. Lévén, hogy a borászkodás általában családi vállalkozás, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe. Manapság pedig egyre többször botlik az ember nőkbe és főként fiatalokba egy-egy borászatba betérve. Minket az érdekelt, hogy fiatal lányok miért kezdenek el borral foglalkozni, hogy mi vezette őket erre a pályára és persze, hogy mik a jövőbeni terveik. Első ízben három szekszárdi „borászlányt” kérdeztünk meg. Bodri Orsi főleg a borászat marketing és back office területén tevékenykedik, Eszterbauer Ildikó is főképp a háttérmunkát végzi és leginkább a papírmunka az ő része, míg Sebestyén Csilla egy jónevű skóciai hotel sommelier-je.