Kérem Várjon!
Cikkek
Nekem tetszett
Személyes legjobbjaim 2013-ban
Győrffy Zoltán
2013 december 28.

Az év vége az összegzések, toplisták és nagy fogadalmak ideje. Nem várható egyik sem a maga hagyományos értelmében a következő írásban, de valahogy mégiscsak mindegyikből van benne. Borok, ételek, érzelmek. Ami nekem jött át 2013-ból.

Vannak ugye a borok. Nem is kevés. Már amit sikerült megkóstolni. Bár óvatosan és mértékkel, de azért a nagyságrend bőven ezres. A fókusz továbbra is a Pannon Borrégió, plusz déli szomszédaink, de egyre inkább tágul a kör, érdekel Tokaj, a Balaton, mindig is érdekeltek az osztrákok, túl sok a borvidék ahhoz, hogy kellőképpen körbekóstoljam, még azt sem ami igazán érdekelne...

Idén készítettem egy adventi bornaptárt, valahogy ebből állt össze az én idei toplistám, biztos kihagyva sok olyan tételt, amiből itthon nem volt másik palack. Nagyon sok kiváló bort kóstoltam, és bár néha voltak dühöngések, mérgelődések is egy-egy kóstolón, az általunk kóstolt átlag rendben van. Minden évben legyen kicsit jobb, persze hogy ezt szeretnénk, de hát évjáratok, ízlések, trendek és piacok váltakozása és még ezeregy összetevő alakítja. De akkor jöjjön a huszonnégy kedvencem:

                                                                                                               Forrás: boraszportal.hu

  1. Balassa Mézes-Mály Villő Tokaji Furmint 2011, 93 pont, *****
  2. Rudi Pichler Riesling Smaragd Terrassen 2012 (Ausztria), 92 pont, *****
  3. Rojac Renero Refošk 2007 (Szlovénia), 92 pont, *****
  4. Sauska Villányi Kadarka 2011, 91 pont, *****
  5. Csetvei Pince Kő(-Papír-Olló) Nagy-Somlói Olaszrizling 2012, 90 pont, *****
  6. Bock Cuvée Villány 2006, 90 pont, *****
  7. Vylyan Cabernet Sauvignon 2009, 90 pont, *****
  8. Aleksandrović Trijumf Gold 2012 (Szerbia), 90 pont, *****
  9. Gere Attila Villányi Cabernet Sauvignon 2008, 90 pont, *****
  10. Kabaj Amfora 2006 (Szlovénia), 89 pont, ****+
  11. Heimann Családi Birtok Szekszárdi Bikavér 2011, 89 pont, ****+
  12. Temet Ergo Crveni 2011 (Szerbia), 89 pont, ****+
  13. Coronica Gran Teran 2009 (Horvátország), 89 pont, ****+
  14. Wassmann Biobormanufaktúra Villányi Portugieser 2012, 89 pont, ****
  15. Bősz Adrián Csóka-hegyi Rajnai Rizling 2009, 89 pont, ****
  16. Charles Smith The Velvet Devil Merlot 2011 (USA), 89 pont, ****
  17. Bire Grk 2011 (Horvátország), 89 pont, ****
  18. Zaro Cabernet Sauvignon 2009 (Szlovénia), 88 pont, ****
  19. Kvassay Levente Villányi Zöldveltelini 2012, 88 pont, ****
  20. Sladić Plavina 2012 (Horvátország), 88 pont, ****
  21. Grál Borpince Pelzberg Tolnai Kékfrankos 2011, 88 pont, ****
  22. Hárs Szajki Cirfandli 2007, 88 pont, ****
  23. Bujdosó Matacs Dél-Balatoni Szürkebarát 2011, 87 pont, ****
  24. Németh János Pincészete Szekszárdi Cabernet Sauvignon 2009, 87 pont, ****

A top24-em kétségtelenül szubjektív, felhasználva korábbi kóstolási jegyzeteimet, újrakóstolva a borokat, átgondolva, néhol átpontozva. És szerencsére sehol sem csalódva. 


De nem csak borok voltak persze 2013-ban.

Lassan kialakul az a lista, ahova rendszeresen eljárok, ahol tudom, mit kapok. Hogy miért érdemes átsétálni a sarki kisboltba, melyik pékségben vegyek kenyeret és melyikben zsemlét, hogy a sarki zöldséges nem csak a gyerekkel kedves, de jó az áruja is, hogy van végre lángosozó, ahova legalább kéthetente betérek, a múltkor még zárás után negyedórával is kaptam egy töltöttet, köszönöm ezúttal is Maciéknak. De ugyanígy van húsbolt is, ez is egy sarkon persze, és még nem volt olyan, hogy itt egyedül lettem volna, viszont a hétvégi sor ellenére is tíz percen belül megkapom, amire vágyom, ráadásul kedvesen és udvariasan szolgálnak ki. És van kedvenc sörözőm is, végre, olyan sörökkel, amelyekkel csak most ismerkedünk, de izgalmas részese lenni, hogyan is alakul át a magyar sörkultúra - persze nagyon az elején vagyunk.

Vannak kedvenc éttermek is, sokkal kevesebbet jutok el mindegyikbe, mint szeretnék. A régióban az év győztese, már nem először, nekem a villányi Mandula, ahol mindig van új, mindig van kísérletezés, játék, variáció, de van következetesség is, van stílusa a helynek. Jók az ételek, jó a kiszolgálás, jól érezhetjük magunkat, egy este az étteremben erről szólna. És van persze sztenderd balatoni törzshely is, a Kistücsök kihagyhatatlan, családilag is szeretünk odajárni, több éve már kinőtt a felfedezetti státuszból és most már kötelező programelem nem csak nyaraláskor. Az idei tengerparti gasztroélmény a Johnson volt Moščenička Dragában, ahol a Kvarner-öböl találkozik Isztriával, a hegyoldalban van az étterem, a halakkal jó bánnak, a vendéggel is persze, a ház bora Kabola Malvazija, a rákok kihagyhatatlanok. Kontinentális kalandjaink közül kiemelkedik a Kibe étterem Szarajevóban (képünkön), ami úgy tradicionális, hogy a mai emberhez szól. A családi receptek, kiváló alapanyagokból, ízesen elkészítve, mindig bejönnek.

És volt még persze más élmény, felfedezés is, például olívaolajban. Kerékpározás közben fedeztük fel a Congedi olívaolajüzemet, a családi vállalkozás kiváló olajakat készít, három leveles a Gambero Rosso kalauzában, emellett nem is volt drága. De pizzában mégsem az olaszoknál, hanem Zágrábban, a Karijolában ettem a legjobbat, hozzájárult persze az élményhez, hogy a márciusi hóesésben jutottunk el oda, de ha már olasz, akkor ne maradjon említés nélkül az idén ősszel nyílt étterem a Verseny utcai Eni benzinkút részeként. Az olasz séf gyakran jó, időnként remek ételeket hoz össze, de alakul, követjük. És persze itt van a nélkülözhetetlen kávé is, a háromszoros év kávéháza a sznoboknak lassan már túlzottan populáris lesz, de mi mindig szívesen térünk be A kávé házába Szekszárdon.

A szimpátiadíjamat gasztronómia terén idén az Ököcsalis csapatnak ítélem oda, a gazvacsorákért és zöld büfékért, remek termékeikért és kreatív ténykedésükért. Ők mutatják meg, mennyi minden ehető és hasznosítható van még mindig a környezetünkben, bízom benne, hogy jövőre is tanulhatok tőlük.


2014-be tekintve,

az év első fele az átalakulás időszaka lesz, hiszen az idei év végével lezárjuk a Pécsi Borozó eddigi korszakát és nyitunk egy újat. Printben a Made in Pécs magazin melléleteként jelenünk majd meg évente négyszer, de lesz majd borkalauzunk és új arculatunk is, átalakítjuk a weboldalt, átszabjuk a rendezvényeinket, sok a terv és bízunk benne, hogy aki eddig a Pécsi Borozót olvasta - bármilyen formátumában is -, az ezután is velünk tart.

A sok átalakítás között lesz a pontozás is. A hétcsillagos, százpontos rendszert kicsit finomítva visszük tovább, de ezentúl alapból a pontok a személyes véleményemet fogják tükrözni, ahol többen kóstolunk, ott vagy külön, vagy átlagban, de jelölve tesszük meg a pontozást. A top24-em nagyjából már sejteti a referenciákat, igyekszem következetesebben alakítani a pontjaimat. És természetesen azt is jelölni fogjuk, hogy vakkóstolón vagy a címke ismeretében kóstoltuk az értékelt borokat.

A napi rendszerességgel frissülő weboldal borban, sörben, gasztronómiában, utazásban, helyek, termékek és emberek bemutatásában találja meg a fókuszát, párhónapon belül már új arculattal, új struktúrában, de nem szeretnénk elsietni. A print egy összefoglaló lesz, tömör és informatív, kiemelt témákkal, amelyeket online majd jobban kibontunk, több oldalról is megvilágítunk. A tematikus tesztek átkerülnek az online felületre, többször, más merítésben mutatjuk be a régiónk legfontosabb fajtáit, de mustra lesz nyomtatásban is, szűkebben, a legjobb, ajánlott borokra koncentrálva.

Változunk. Mindennek meg kell újulnia. Nem lenne jó rutinból vinni tovább semmit sem. Sosem egyszerű és biztos lesznek vitatott döntéseink, lépéseink, de keresem, keressük azt az utat, amely a jó borokat még több fogyasztóhoz juttatja el, amely a jó gasztronómiát tudja az étkezőasztalokra varázsolni, az utat, amely a bormédia által húsz éve bombázott, talán már bele is fásult rétegnél túlra is ki tudja terjeszteni a hatókörét és el tudja juttatni az üzenetét.

Bízom benne, hogy a jó bor, a finom ételek, az egyre izgalmasabb magyar sörök, de a pálinka, a kávé vagy a teljes gasztronómia élvezete sokakhoz, többekhez eljuthat, hogy kiderül az ízek és zamatok nem csak a sznobok és gazdagok kiváltsága, hanem a mindennapi életünk része. Csak kóstoljunk bátran, fedezzünk fel és találjunk rá a kedvenceinkre. Nem kell feltétlenül pinot noir, osztriga vagy szarvasgomba a tökéletes pillanathoz, lehet remekmű egy stifolder, pörkölt és portugieser is.

Kóstoljunk közösen, nyitottan, bátran, érdeklődve!

Január elsején találkozunk.

Legolvasottabb
Legfrissebb