Kedves barátainktól kaptunk egy felhívást, amelyet közzé is adunk, mert hát itt az ideje a szervezkedésnek. Jól tudjuk, hogy koccintani szeretünk, erre épül a Prónay Bence és Sztanev Bertalan által kezdeményezett vidám versengés amelynek célja, hogy megtalálják Magyarország legkedveltebb borvidéki településeit. Az a borvidéki település válhat az ország legkedveltebb borvidéki településévé, ahol egy adott időpontban a legtöbben koccintanak egy pohár borral. A koccintás időpontja 2011. szeptember 4-én vasárnap 16 órakor lesz. A versenyre bármelyik borvidéki település jelentkezhet. Nincs részvételi díj, a jelentkezéshez mindössze egy egyszerű jelentkezés lapot kell kitöltve elküldeni. Eredményhirdetés 2011. szeptember 11-én a Borfesztivál ideje alatt a Várban, a Pest-Buda Bistro-ban. A felhívás teljes egészében egy kattintás után olvasható.

Ismét zenét szolgáltat a Pécsi Püspöki Pincészet a borkóstoló programja mellé. Augusztus 12-én a Kaszás-Katona Akusztik Band lép fel este nyolc órától.

Le a tenger fenekére
Merül a halász,
Lent a tenger fenekében
Gyöngyöket halász.
Nekem a boros pohárnak
Öble tengerem,
S gyöngy ha van tán dalaimban,
Az csak ott terem.
Petőfi Sándor: Víz és bor (részlet)

Igaz, a Petőfi-versnek sok köze nincsen a gyöngyöző borhoz, de a borivós hangulathoz már annál inkább. Ráadásul azóta sem írtak szebbet egy versben borról és gyöngyről. A habzó és gyöngyöző borok az egész világon elterjedtek, és bár igazán senkihez sem kötik a bortípust, két legismertebb fajtája, a lambrusco és a prosecco Olaszországból származik.

Ki sétál itt? Senki, csak márciusban, de inkább októberben látni nagyobb tömeget. Nem is baj, hogy elér ide a forgalomcsillapítás keze, kellemesebb a séta mint a várfal mellett. Az ajánlás kommentben érkezett, a legkevesebb, hogy eljöttünk ide a Leiningen-Westerburg Károly meg a Nagysándor József tekintete által figyelt borozóba.

Az egykor Csoronikának is hívott pécsi városrész, a Makár-hegy dűlője szláv eredetű nevében a „fekete föld” jelentés bújik meg. A régen ide vezető fekete út is névadója lehetett a szőlővel borított hegyoldalnak, ahol Pavlik Ödön és családja harminc éve egy százéves vincellérházban talált otthonra a Varjú-dűlőben. Akkor még rögös földút vitt a mára felújított pincészethez, ahol egy igazi családi borászat fehérborait kóstolhatjuk meg.

A „Tour de Fröccs” útvonalán Orfűn tíz vendéglátóhely nyitja ki kapuit és kínálja a pécsi borvidék boraiból készült hűsítő fröccsöket augusztus 6-7. hétvégéjén. Az orfűi fröccstúra végállomása az Orfűi Nap keretében az Aquapark parkolójában megrendezésre kerülő I. Orfűi Borfesztivál borudvara, ahol a pécsi borvidék termelői mutatkoznak be. A két fesztiválnapon délután 17 órától zenés és szórakoztató programokkal várják nem csak a borrajongókat.

A nyár falusi ember számára nagyszüleink, dédszüleink idejében a nagy mezőgazdasági munkák időszaka volt. Ebben a dologidőben a konyhai munkákat végző idősebb asszonyoknak is kevesebb ideje maradt főzésre, hiszen nekik is bőven akadt munka a ház körül a zöldséges-, gyümölcsös- és virágoskertben. Gondoskodni kellett a nyáron megtermelt zöldségek, gyümölcsök télre való eltevéséről, befőzésekről, lekvárok főzéséről, aszalásról. A nyári ételeket éppen ezért az egyszerűség jellemzi. A tél folyamán szinte minden háznál vágtak disznót, hogy a nyári munkák alatt legyen bőven füstölt szalonna, sonka, kolbász, hurka, lesütött hús, amelyek mellé egyszerű ételeket készítettek abból, ami a ház körül termett.

Ha eddig nem volt, mára két irigyem biztosan lett. Az egyik a barátom, akinek azt mondtam, hogy nem lesz szükség még egy sofőrre Kisharsányba, a másik a feleségem, aki nem jöhetett el egyik kedvenc helyére, nászutunk emlékezetes állomására. Ezúton is bocsánat érte, de a Vylyan Szőlőbirtokra most dolgozni mentünk és a szintén méltán híres szekszárdi Heimann családot vártuk fényképezőgéppel, tollal és jegyzetfüzettel.

Olyan tételeket sikerült nemrég megkóstolni, amelyekből nem sok (pár száz talán) palack készült, de értékeiket semmiképpen sem hagyhatjuk szó nélkül. Bár jól tudjuk, az, hogy valamiből kevés készül, még nem garancia arra, hogy jó is lesz. Ezek a borok azonbantényleg különlegesek, egyediek és nem a megszokott trendeket követik.

Végre felcsillan valami remény, hogy Pécs magabiztosabban kezdi kihasználni, alakítani, újraírni, kitalálni a saját legendáit, megtéve az első lépéseket afelé, hogy vonzó turistacélpont legyen. Legalábbis ez a gondolatmenet fut végig a fejünkben, ahogy állunk a nemrég nyílt Eozin Kávézó előtt. Miért is kellett ennyi idő ahhoz, hogy valaki végre ne idegen nyelven, de legalábbis Pécshez egyáltalán nem kötődő névre keresztelje vállalkozását?