Egyszervolt... Egy bor és egy pincészet története. Kanyarodjunk vissza 2007-ig. A Neiner testvérek ekkor mutatták be bikavérnek készülő mintájukat a Bikavér Bizottság egyik borászának. Bár a Bikavér-törvénynek eleget tett a bor, a siker mégis bizonytalannak látszott, így megkapta az Egyszervolt fantázianevet. Csak a kezdet tűnt kétségesnek, hiszen két évre rá palackba került a Holnemvolt, ami ma az egyik csúcsboruknak számít. A magyar népmesék jól ismert kezdőmondata a pincészet jelenkori történetének esetében is igaz.

Az ablakon beszűrődő napsütésben kezdjük a kóstolót, hol van már a húsvéti hó! Friss levegő, jó pár fehér és rosé/siller kezdésnek, a várakozás felfokozott, és esély van rá, hogy Szabózé is talál magának tetszetős tételeket. Aztán persze vörösök is lesznek, mire véget ér a kóstoló, esti hűvös váltja fel az áprilisi napos tavaszt.

Azt a napot csak a vacsora menthette meg. Nem kisebb elvárást támasztottam vele szemben, mint hogy csökkentse a pénteki ebéd kihagyásából következő bűntudatomat és éhségemet, majd a feledés homályába taszítsa egy rémtett nem sokkal azelőtt általam tudósított, bíróságon elhangzó részleteit. A pécsi Addo étterem Kárpátok ízei elnevezésű hatfogásos borvacsorájára szóló meghívás még a hét elején érkezett, és időszerű volt: a napi menüzést leszámítva mostanában kevés lehetőségem nyílt étterembe menni, gasztronómiai különlegességeket kóstolni. 

Portugieser Du Monde néven rendeztünk borversenyt és kóstolót ez egyik legelterjedtebb közép-európai szőlőfajta, a portugieser termelőinek és kedvelőinek Pécsett. A nemzetközi borversenyen 4 ország 9 borvidékéről érkezett 64 minta, amelyeket magyar, horvát, szlovén, lengyel és chilei bírálók kóstoltak végig. A szombati díjkiosztón a három champion-díj mindegyike Villányba került. Az eredményekről röviden most, szubjektív élmények, képgalériák, retrospektív visszatekintés kicsit később.

Néhány éve még vadászni kellett a boros rendezvényeket, mostanában szerencsére majdnem minden hétre jut legalább egy-egy belőlük. Ezt a palettát színesíti újabban a Kalamáris Vinotéka és Borbisztró is, legutóbb a Pécsi Borozó téli számának merlot-tesztjére építve. A szervezőket is meglepte a fokozott érdeklődés, hiszen a pénteki rendezvény mellé még egy ráadás napot is össze kellett hozni, hogy ki tudják elégíteni a felmerülő igényeket: mindkét este több mint 50 érdeklődő vett részt a programon. Mi is szombaton jutottunk el az immár vinotékaként is működő Kalamárisba.

A vadászidény megkezdődött, újra köztünk vannak a rókák, azaz március közepén Szekszárdon a Helyi Termék Boltban is bemutatkoztak a legújabb fuxli borok. A kis rókacsapat idén már 9 főre bővült. Az idei fuxlisok: Heimann Családi Birtok, Hetényi Pince, ifj. Márkvárt János, Merfelsz Pince, Neiner Családi Pince, Németh János Pincészet, Pósta Borház, Sebestyén Pince, Tringa Borpince.

A márciusi borszakkörünk témája a kékfrankos volt. Olyannyira közel áll hozzánk, de úgy tűnik a borászokhoz is ez a fajta, hogy a szokásos nyolc helyett kilenc bort kóstolhattunk, ráadásul négy pincészettől személyesen is eljöttek szakkörözni velünk. Bár sokan próbálkoztak a 2010-es évjárattal, mi nem ezeket találtuk izgalmasnak, 2011 sokkal közelebb állt a mintegy hetvenfős publikum szívéhez, összességében tanulságos boros esténk volt.

Mindig nagy öröm régiónk sikereiről beszámolni, különösen, ha nemzetközi megmérettetésről van szó. Korábbi posztunkban már olvashattak a Destillata 2013 elnevezésű párlatverseny eredményeiről, az egyik legjobban szereplő versenyzőről, a Pannon Borrégió legsikeresebb pálinkafőzdéjéről, a Brill Pálinkaházról bővebb bejegyzés is született.

Váncsodi kollégánk a böjt egyre mélyebb bugyraiba utazott el, nem is először, hiszen a negyven napos kihívást már többedszer teljesíti. Még a borkóstolóinra se jár, igyekszünk hát úgy igazítani, hogy a nagyobb rendezvények már Húsvét utánra kerüljenek. Portugieserezni már jön ő is, de addig retrospektíve olvassunk bele a böjti naplójába.

Húsvét hétfő lévén nem gondolunk másra, mint arra a szép hagyományra, amikor hideg kútvízzel teli vödrökkel locsolhatjuk meg a lányokat, akiknek pontosan délig némán vagy visongva, de el kell viselniük ezt, sőt, piros tojással kell jutalmazniuk a locsolókat. A locsolkodás magyar hagyomány, ahogy a rozéfröccs is az, erre a hétfőre ezt javasoljuk, a sok sonka után pont jólesik majd.