A cabernet franc a nagy lehetősége a magyar bornak – magyarázza Malatinszky Csaba. Kiugrási lehetőség, mert olyan borokat készíthetünk belőle, melyek a nemzetközi viszonylatban is felkeltik az érdeklődést. Az egyedi, a mainstreamtől eltérő stílusú boraival nemzetközi hírnevet szerző Malatinszky osztja azt a véleményt, hogy „a cabernet franc új hazára talált Villányban”. Sőt, a borász tovább is megy. Nincs máshol az országban a cabernet franc számára ilyen kedvező adottságokkal rendelkező termőhely, mint Villányban. Vagy még nem ismerjük – teszi hozzá Malatinszky.

Nem véletlen népszerűsége: miközben tűrőképessége viszonylag nagy, majd minden évjáratban képes jó, vagy magas minőségű bort adni. Nem szereti a sok vizet, de a túl sok napot sem. Nem a magas, de nem is az alacsony termőhelyeket kedveli, s mint a növekedése során, úgy a borban is harmóniára törekszik – magyarázza az első magyar sommelier-ből lett villányi borász. Európában nagyobb franc ültetvények még Spanyolországban és Olaszországban vannak, illetve Romániában is.

De az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában és Chilében, Ausztráliában és Afrikában is találhatóak területek. Őshazájában a Loire-völgyi vidékeket leszámítva leginkább arról nevezetes, hogy nem fajtatiszta borként kerül forgalomba, hanem egyik alkotója a nagy bordeaux-i vöröseknek a merlot és a cabernet sauvignon mellett. Magyarországon sokan készítenek fajtatiszta bort belőle, és utóbbi évek eredményei alapján a szekszárdi cabernet franc-ok sem maradnak el a villányiak mögött.

Classic és reserve kategóriában is készítünk cabernet franc-t, de nem elhanyagolható összetevője több házasításunknak – mondja Mészáros Pál, aki szerint ahogy borászatukban, úgy Szekszárdon is fontos lett a fajta, kimondva-kimondatlanul is zászlósbor. A nagy házasítások mellett cabernet franc kerül az egri gyakorlathoz hasonlóan a Mészáros Bikavérbe is. Meglátásom szerint a piacon jól illeszthető a cabernet sauvignon mellé. Bár utóbbi talán népszerűbb, mert általában könnyebben megfejthető, vörösborokkal való ismerkedésre alkalmas bor. A cabernet franc jóval összetettebb, és nagyobb figyelmet is igényel a kóstolótól”

Villányban több generációval ezelőtt is volt cabernet franc az ültetvényeken. Mint azt Tiffán Ede elmondja, a Villányi Állami Gazdasággal már a hatvanas években telepítettek cabernet franct, és már „akkor láttuk, hogy ez lesz Villány fajtája”. A borász ez irányú elképzeléseit a rendszerváltás után csak megerősítették a hazai és külföldi visszajelzések. A kereskedőink jelezték, hogy a franc-ra kell figyelnünk, mert nem csak házasításként van benne fantázia, hanem fajtatiszta borként is kivételes minőségre lehet itt képes – magyarázza Tiffán.

A kilencvenes évek közepére azonban, bár az előzmények mást ígértek, a piaci igények és a bor adottságai miatt Villányban lelassult a cabernet franc terjedése. Ellenben nagy divatja lett a piacon könnyebben eladható cabernet sauvignonnak, ezért nagy területeket ültettek be ekkor a fajtával. Pedig a franchoz képest egyszerűbb bort ad”– magyarázza Tiffán. Megbízhatatlanabb, érzékenyebb az évjáratra, nem tud mindig minőséget hozni. A franc ezzel szemben nem annyira harsogó, lágy és kiegyensúlyozott. A kilencvenes évek végétől kezdett megint megváltozni az arány, a termelők nagy többsége belátta, hogy a nagy bort igazán a franc képes adni. Malatinszky Csaba az elsők között váltott a franc-ra. Mint emondja, „a váltás már hamar meghozta az eredményét, a bor működök külföldön is, látható sikerei voltak és vannak”.

Malatinszky Csaba szerint kevésbé látványos, de legalább annyira fontos, hogy jól lehetne a cabernet franc-on keresztül alakítani a magyar borízlést is. Az eredeti, terroir borokat kell hangsúlyoznunk, nem a mindenhol előállítható, lekváros-fás cabernet franc-okat. A terroir adottságokat kell kiemelni, a saját stílusunkat kell játszani, mert az uniformizált vonallal nem tudunk versenyezni sem a hazai, sem a nemzetközi piacon.

A hatékonyabb megjelenés, minőségvédelmi érdekek miatt évek óta formálódik az elképzelés és akarat, hogy a cabernet franc őshazájára adottságaiban leginkább hasonlító, azt egyedi összetevőkkel izgalmassá tevő Villányi borvidék kimondott zászlós borává emeljék a fajtát. A tavaly márciusban született döntéshez kapcsolódóan akkor egy pályázatot is kiírtak, melyen az új brand nevét keresték.

A kommunikációs nehézségek leküzdése, és a folyamatok felgyorsítása érdekében hat villányi borászat (Bock Pince, Gere Attila Pincészete, Gere Tamás és Zsolt Pincészete, Malatinszky Pincészet, Tiffán Ede és Zsolt Pincészete, Vylyan Pincészet) egyesületet alapított a mozgalom hátteréül. A már működő szervezet tagjainak tervei szerint az összefogás alapja, és az első lépés egy a villányi cabernet francra vonatkozó közösségi név létrehozása és használata. De nem magunknak alapítottuk az egyesületet, hanem mindenkinek – magyarázza Tiffán Ede. Bárki igényelheti Villányból a közösségi nevet, de a minőség biztosítása érdekében létrehozunk majd egy szakmai kontroll szervezetet.

Takler András szerint az összefogás tekintetében akár tovább is lehetne menni Villány határain. A pincészetükben a kékfrankos mellett mára a legfontosabb borként a cabernet franc-t aposztrofáló
Takler szerint a fajta Szekszárdon is képes arra, hogy nagy, prémium bort készítsenek belőle. A jellegzetes egységét és harmóniáját pedig hasznosítani is lehetne. Kevés olyan fajta van, ami ilyen széles körben tud szép bort adni – véli Takler András. Hasznosnak tartanám akár egy, a cabernet francra épülő presztízs márkanév kiterjesztését a Pannon Borrégióra, hogy egymást erősítve a Dél-Dunántúl zászlósborává emelhessük a fajtát.

Magyar franc Amerikában

Korábban (itt és itt) már foglalkoztunk a magyar bor lehetőségeit az USA-ban javítani szándékozó szerveződéssel. Monika Elling akkor így fogalmazott a cabernet franc-nal kapcsolatban:
„Miért nehezítenék a dolgukat azzal, hogy egy ismeretlen márkát kezdenek építeni egy már sikeres márkára?” – utalt Elling a Villányban termelt cabernet franc-nak egy új közösségi nevet kereső összefogásra. A szakember véleménye szerint ugyanis a cabernet franc már maga egy erős márkanév, nincs szükség a helyzet túlbonyolítására.

„Könnyen kiejthető a külföldieknek, ráadásul ismert és keresett név a cabernet franc. Egyúttal ritka, hogy magas minőségű fajtaborként kerüljön forgalomba, ezért nyugodtan „ki lehet sajátítani”.” -Monika Elling szerint Magyarországon működhet a dolog, de külföldön csak összezavarná a vásárlókat. A szakember véleménye az, hogy hasonlóan kell kezelni a különböző versenyeken szerzett érmeket. Az átlagos amerikai vásárlót nem érdeklik ezek a jelölések, de azzal sem foglalkozik, hogy látható-e más magyar védjegy a címkén, avagy sem.

(A kép innen van.)