Borászgenerációk nőttek fel a keze alatt, szinte minden hazai borász tanult egy-két fortélyt Tiffán Edétől. Közreműködése által alakult ki Villány mai arculata, azé a Villányé, amelyet majdnem „bedarált” a szocialista termelés gépezete – volt, aki kiirtotta volna a szőlőt, más lebetonozta volna a sorközöket. S hogy miért páratlanok a magyar borok? Tiffán Ede ezt is elárulja.

Kevesebb év maradt ki, mint ahányszor ott voltam. Hiába nem szeretem a tömegrendezvényeket, leginkább a tömeget, de legalább egy fél napra, egy délutánra-estére mindig elnézek a Villányi Vörösborfesztiválra. Jó apropó a Borakadémia, ahol idén is kiváló villányi borászokkal beszélgethettem, de ilyenkor jut idő másra is.

Mindenféle apropók hozták úgy, hogy egyszerre volt nálam három palack, három különböző évjárat a siklósi Riczu-Stier Pincészet cabernet franc-jából. Micsoda lúzerség lett volna nem egyszerre bontani őket. És micsoda pazarlás, hogy egy magányos hétfő estén egyedül bontottam meg három bort. Nézzük csak, milyenek voltak a 2014 előtti szép évek.