Volt ebből a borból két palack a pincében, nemrég pakolásztunk, kibontogattam egy csomó dobozt, mi is rejtőzködik bennük, ott voltak. Épp kellett egy régebbi CF a boriskolába, nosza elvittem az egyik palackot magammal. A másikat már otthon bontottam ki, kellett a kontroll. Rég volt már ilyen vörösboros élményem.
A tavalyi év pincészete szép, zsúfolt telt házat produkált a pécsi Kalamárisban tartott borkóstolón. Hozzájárult az is, hogy elég jelképes áron lehetett megkóstolni a Koch Borászat 13 tételét, plusz az est zárásaként Koch Csaba egy Irsai Olivér szőlőpálinkával is kedveskedett a vendégeknek.
Csütörtökön kóstoltunk, és csütörtököt mondtak a borok. No nem mind, de a kóstolt borok legalább felét nem szívesen látnám vissza a poharamban. Viszont akadt pár jó tétel is, amik miatt mégiscsak érdemes volt jegyzetelnem. Nem lesz hosszú poszt, előrebocsátom…
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
