Trebinje óvárosa a folyópartra épült házak nélkül olyan, mint egy kicsit lepusztult dalmát kisváros, kóbor macskákkal és mindent átható fügeillattal. Csak a környék összes hegycsúcsára sebtében felhúzott ortodox templomok jelzik, kik élnek itt. A szerbek nem bízzák a véletlenre a dolgot. A központ és a folyópart amúgy hangulatos, a víz szikrázóan tiszta és türkiz színűnek hat a vízinövények miatt. A régi oszmán híd is gyönyörű, igaz eredetileg nem itt állt, hanem néhány kilométerrel fentebb a folyón, de egy duzzasztómű miatt elbontották és itt újjáépítették. Ma is aktív gyalogosforgalom zajlik rajta, de a központi közlekedésből már kiesik.

- Nagyon szeretek aludni! - ezzel fogad reggel negyed hatkor Mirza, a sofőr. Rokonlélek, állapítom meg magamban.  Pedig morcosan ébredtem fél ötkor, mert a szobámban nem működött a fűtés, hiába szóltam tegnap, azt mondták október közepén még túl korai lenne fűteni. Nem tudom, a hajnali 7 fok engem ennek az ellenkezőjéről győzött meg. A szobámban sem kúszott 12 fok fölé a hőmérséklet, úgyhogy pizsama helyett melegítőben, sálban és polár pulcsiban aludtam.

Szarajevó, Fonoteka borbár és borbolt. Este hétkor csak én és egy japán hölgy ülünk bent. Žilavkával kezdem az estét. Carski Vinogradi Mostar - Žilavka Limited Edition 2017: Illatában vajas, kukoricás jegyek, a hordó és a seprőntartás uralja, némi kései érett almás-mézes jeggyel. Kóstolva nagy test, lágy-kerek savak, édességérzet, vanília, hordófűszerek. Selymes, telt, hosszú szegfűszeges-vaníliás lecsengéssel (86 pont). A felszolgáló angolul beszél hozzám, miközben a haverja (?), aki akár a tulaj is lehetne, az olasz borok előnyeiről győzködi a japán nőt, hozzátéve, hogy a világ legjobb szőlőfajtája a pinot grigio. Lehet, hogy rossz helyre kerültem?