Egy nehéz nap reggele. 33 bor után, ahhoz, hogy 10.30-ra Pécsett legyünk, a Szentmiklós dűlőben, el kellene indulni legkésőbb reggel nyolckor. Nem sikerül, ehhez még akadályozó tényezőként az egész út során majdnem végig szakadó eső jön. Csúszunk fél órát, viszont szerencsénk van, pont a kiszálláskor kitisztul az idő, így a csoport, amely lemaradt a balatoni panorámáról a köd és a felhők miatt, nem marad a Szentmiklós dűlő, majdnem egész Pécset körbe ölelő panorámájáról sem.
A pécsi hagyomány „tükének” mondja a városban letelepedett, ott szőlőbirtokkal rendelkező, azt művelő polgárt. Szabó Zoltán ugyan pécsi, belvárosi srác, de tükének legfeljebb borvidéki: pincéje Hosszúhetényben, a Zengőalján van, szőlői pedig a környéken. Invitálását azért fogadtuk el, mert nagyon kíváncsiak voltunk, ki készítette a remek pécsi rajnai rizlinget, ami évek óta az egyik legizgalmasabb fehérbor a vidéken.