Tisztességes nyár nem múlhat el anélkül, hogy ne látogatna el az ember a Magyar Tengerhez. Ha felkészületlenül érkezünk a Balatonra, még mindig könnyen futhatunk bele lehúzós éttermekbe és minőségiként eladott félédes lőrékbe. Azért sokat javult a helyzet az elmúlt évtizedben, és némi információgyűjtés után igazi boros és gasztronómiai élményeket élhetünk át a nagy tó körül. Borbédekkerünk második felében a Pannon Borrégióhoz kötődő földrajzi rokonság okán a déli partra fókuszáltunk.

Borbédekkerünk első fele a magyar turisták egyik legnépszerűbb tengerpartjáról, az Adriáról szól. Pontosabban az Adria partján található, kihagyhatatlan boros célpontokról. Mert azért azt valljuk be, hogy egy vagy több hétig csak a napsütés kevés, a távoli partokon éppúgy, mint a hazai vizek mentén nem mindig tudjuk eltalálni, hol ehetünk jókat, hol ihatunk jókat. Adunk pár tippet.

A Szekszárdi borvidék a Pannon Borrégió, és gyakorlatilag Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő borvidéke. Látványos beruházások és fejlesztések zajlanak évről évre, új borászatok jelennek meg, kis családi pincék kezdenek minőségi, palackos bort készíteni. A szekszárdi borok pedig egyre több díjat és érmet hoznak el nemcsak a hazai, de a nemzetközi borversenyekről is. A képet némileg árnyalja, hogy a borvidéknek volt honnan fejlődnie. Azonban a területi adottságok, az évszázados borkészítési hagyományok, és nem mellékesen a „szekszárdi lélek” birtokában ha késve is ugyan, de bő tíz évvel követve a villányi paradigmaváltást, a kilencvenes évek végére széles körben indult fejlődésnek a szekszárdi borászat.

A „pécsi kutató” elődjét 1949-ben, több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva hozta létre a földművelésügyi minisztérium, hogy aztán a kétezres évekre levegye róla a kezét. Kíváncsiak voltunk, az immár a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szőlészeti és Borászati Intézeteként működő szervezet hogyan találja helyét az egyetemi szervezetben, milyen szolgáltatásokkal és tervekkel készül a jövőre.

Az Európai Kádárok látta vendégül idén a kádár szakma képviselőit Palotabozsokon. Az ország mintegy 160 aktív és már nyugdíjas kádára gyűlt össze a faluban.

Kiállítások, kóstolók várják Orfűre, a Kemencés Udvarba látogatókat július 24-én szombaton, tíz órától. A nap folyamán kiállítanak és bemutatót  tartanak a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség tagjai. Belépődíj 400 Ft.

Borversenyt szervez a Pécsi Ifjúsági Központ a III. Mediterrán Hangulatok Bora 2010 cím odaítélésére. Baranya, Somogy és Tolna megyéből várják a mintákat fehér- és vörösbor kategóriában, bortermeléssel foglalkozó társaságoktól és egyéni bortermelőktől.A nevezés díjtalan.

Ha már az első jól sikerült, megszerveztük a másodikat is. A Pécsi Borozó nyári számának tesztgyőztes boraihoz ezúttal is az Enoteca Corso konyháján kreáltak ételeket. A júliusi meleg időjárásához igazodva ezúttal a mediterrán-egzotikus vonal jellemezte az ételeket, ráadásul ez kifejezetten jól is állt a boroknak. Egy asztal sajnos üresen maradt, nem érkeztek meg az előzetesen foglaló vendégek, ami azért is kár, mert ha jelzik, a várólistáról jöhetett volna még érdeklődő. Ezt is még tanulnunk kell, hogy egy asztalfoglalást is időben illik lemondani. Mi azonban, akik ott voltunk, kóstolgattunk, beszélgettünk, jól éreztük magunkat. Hogy aki ezúttal lemaradt, mit is főzzön a tesztgyőztesekhez? Megtudják a hajtás után!

Az idei (sorban a 14-ik) ICWiP keretében Palkonyára látogatnak a kultúrhét számos nemzetet képviselő résztvevői július 27-én. Az eseményen a Pünkösdkor megszokott nyitott pincék és finom borok várják majd a látogatókat egész délután.

Zoranka kollégánál nemrég előbb egy sokgyerekes grillezésbe csöppentem bele, majd a terep tisztulását, azaz a gyermekek fürdetés-altatás ceremóniához történő távozását követően hozott és a borhűtőből elővarázsolt tételek kerültek a kerti asztalra. Bár a kemény férfimunkát előzetesen hárman vállaltuk, némi fennforgás és betegség miatt ketten maradtunk, hogy egy grúz, két szerb és egy francia bort kóstoljunk meg a kánikula közepén.