Vannak pillanatok, amikor egy bort keresel a pillanathoz. Azt hittem, megtalálom, de most nem igazán jött össze. Vagyis volt összekacsintás, hozta is az alapból várt élményt, de bennem maradt, hogy lehetett volna jobb, szebb, más. Noha tudom, hogy így is vannak, lesznek rajongói, ami rendjén is való.
A cirfandli kapcsán már régóta tervezek írni egy cikket, tipikus példája a kereslet és kínálat teljes összehangolatlanságának. A cirfandli a Pécsi borvidék egyetlen fajtája, amivel azonosítani tudják, ami egyedivé teszi, és amire van (és még bőven generálható) jelentős kereslet. Mégsem akarják termeszteni, tisztelet a kisszámú kivételnek. Hogy miért?
Egy jó bort kerestem a minap a pincében az esti tikka masala mellé. Az indiai fűszerkeverékkel alaposan megbolondított csirke általam kókusztejjel némiképp csillapított, gyerekbarátabb verziója is finnyás bor tekintetében. Viszont találtam egy palackot, aminek sava állták a sarat.
-
Motovuni teran kóstoló
-
Egy bor: Vinedos San Lucas pinot noir méthode champenoise 2020
-
Kritika: Planina-sor, Vasutas borkert, Pécs
-
Kritika: Balkán-kóstolósor, Vasutas borkert, Pécs
