Egy nagyon kedves felkérést kaptam nemrég, a Palatinus Szálló rendezett évfordulós-születésnapos (40 éves a Danubius Hotels Group) partnertalálkozót. Amelyen pécsi borokat szerettek volna felszolgálni a vendégeknek. A még mindig erőteljesen Villány árnyékában tapogatózó Pécsi borvidéket ritkán éri ilyen megtiszteltetés (bár azért az utóbbi időben voltak, vannak alkalmak a bemutatkozásra, holnap is jön egy poszt egy másik ilyen eseményről), így próbáltam az ételekhez valóban jó borokat választani.

Az utóbbi pár évben lett divat a bor és a csokoládé párosítása. Előbb jöttek a vörösborok a tömény csokis desszertekhez, aztán megjelentek a bonbonok és furfangos ízvilágú töltelékekkel igyekeztek párt találni a borok között, végül már a fehércsoki és a fehérbor is jegyben kezdett járni az ilyen kóstolókon. Van aki idegenkedik ettől, mondván a csoki ugyanúgy nem való a borhoz, mint a fagylalt vagy a savanyúság, mások meg éppen izgalmakat találnak a harmóniakeresésben. Mi régóta nyomon követjük a siklósi-máriagyűdi Kakas Bonbon útját, most épp a pécsi Addóban értük őket utol.