Vannak esték, amikor nem jön össze. A bor. A sor. Úgy, ahogy szeretnénk. Hogy gördülékeny legyen, a borok jók, szépek, finomak, kedvesek. Ha véget ér a vakkóstoló, akkor válogatni tudjunk, mit is szeretnénk visszakóstolni, de legszívesebben mindet. Hát most nem sok bor volt ilyen. Ritkán van olyan sor, amikor a borok harmadát egzakt okok miatt zárjuk ki és még mindig ott van egyharmad, amivel stílbeli problémáink vannak inkább. Vagy brutál gyökérnapja volt egyszerre kilenc embernek. Végül is front volt, vagy nem?

Advent idején minden napra egy bor, bontogatjuk szorgalmasan, a következő négyes is hozott izgalmakat, szerencsére nem lőttünk mellé, minden bornak megtaláltuk a helyét. Az üres palackoknak meg a szelektív üvegzsákunkban. Ahogy Jamie Goode mondja, ne csak kóstoljunk, néha igyunk is.

Lassan gyakori horvát borfesztiválozónak mondhatom magamat: megfordultam két ízben a zágrábi Wine Gourmet-n, jártam a Vinistrán, részt vettem a Surduk Fesztiválon, illetve egyszer jómagam is locsoltam a bort és a torkomat az eszéki Bor és Művészet Éjszakáján. Ezúttal a zágrábi Vino.comra (hivatalosan Medunarodni Festival Vina i Kulinarstva) volt szerencsém eljutni. Ez a rendezvény számít mind közül tán a legnagyobbnak, amennyiben a horvát borvilág széles palettájával lenne kedvünk ismerkedni. Volt kedvünk.