A Pécsi Borozó 2014 januárjától átalakul. Köszönjük a bizalmat, amelyet az elmúlt hat évben kaptunk, akár azoktól, akikről szólunk, akár azoktól, akiknek szólunk. Az utolsó év összefogása sok tekintetben bátorítást adott, elsősorban arra, hogy hosszú távra gondolkodva alakítsuk át a Pécsi Borozót. Tavaly ilyenkor, év vége tájt a megszűnés fenyegetett, de tucatnyi borász és néhány hegyközség támogatásával egy újabb évet rá tudtunk húzni. Pont annyit, amennyi ahhoz kellett, hogy egy 2.0 verziót megálmodjunk.

Pontosabban volt az 900 is, hiszen kilenc szekszárdi kékfrankost hozott el nekünk Takler Ferenc és közel százan kóstoltuk végig őket a Pécsiközgáz nagy előadótermében. A fajta, amelyben Szekszárd egyre inkább a jövőjét látja (a bikavér és kadarka mellett) okozott meglepetéseket is, elég annyit elmondani, hogy majd’ három órán át tartott ki a lelkes csapat.

Nem tudom, hol lehet a kékfrankos határa. Meddig mehet el koncentráltságban, hogy ne menjen a gyümölcsök, az elegancia rovására. Most ott tartunk, hogy csak néhányan kezdtek el komolyabban foglalkozni a fajtával, dűlőben, mélységben, komplexitásban. Az nem vitás, hogy ez a fajta itthon van Magyarországon, itthon van Szekszárdon. Hogy a Szenta-völgy mit tud ezen felül, mindeddig keveset tudtunk róla.