Egy nagyon kedves felkérést kaptam nemrég, a Palatinus Szálló rendezett évfordulós-születésnapos (40 éves a Danubius Hotels Group) partnertalálkozót. Amelyen pécsi borokat szerettek volna felszolgálni a vendégeknek. A még mindig erőteljesen Villány árnyékában tapogatózó Pécsi borvidéket ritkán éri ilyen megtiszteltetés (bár azért az utóbbi időben voltak, vannak alkalmak a bemutatkozásra, holnap is jön egy poszt egy másik ilyen eseményről), így próbáltam az ételekhez valóban jó borokat választani.

Nagynyárád két pincesorral is büszkélkedhet. A présházak nagy része takaros rendben sorakozik a dombokon, s bár néhol már veteményest, vagy rosszabb esetben akácost látni, azért a legtöbb pincénél még szőlősorok húzódnak. A Pécsi borvidék nyugati területeire jellemző módon jó földet és szőlőtermesztéshez ideális körülményeket találunk itt, viszont kevés palackos bort előállító borászatot.

Másodszor rendezték meg országosan a Koccintás rendezvényt, amelyen Magyarország legkedveltebb borvidéki településeit keresték. A lényeg: hol koccintanak minél többen egy adott pillanatban, esetünkben szeptember elsején, 16 órakor. A Pécsi Borozó, a Pécs-Mecseki Borút, a Tüke Borház és a Matias Borászat közös szervezésében rendeztük meg idén is a pécsi koccintást, a város szívéhez legközelebbi szőlőültetvényen, a Tettyén. A kitűzött célt megvalósítottuk: többen voltunk mint tavaly.