Az utóbbi évek legesősebb szeptember eleje nem kedvez a fesztiváloknak. A Budai Várban egy nap áztunk-fáztunk, másnap azért a nap is kisütött, de Pécsre visszatérve a Kossuth téren már egy nagy adag víz zúdult a fejünkre a lekvárfőző sátor tetejéről. Ma reggel is ömlött az eső, talán délutánra eláll és akkor pohár a kézbe, indulás.

A „pécsi kutató” elődjét 1949-ben, több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva hozta létre a földművelésügyi minisztérium, hogy aztán a kétezres évekre levegye róla a kezét. Kíváncsiak voltunk, az immár a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szőlészeti és Borászati Intézeteként működő szervezet hogyan találja helyét az egyetemi szervezetben, milyen szolgáltatásokkal és tervekkel készül a jövőre.

Ha már az első jól sikerült, megszerveztük a másodikat is. A Pécsi Borozó nyári számának tesztgyőztes boraihoz ezúttal is az Enoteca Corso konyháján kreáltak ételeket. A júliusi meleg időjárásához igazodva ezúttal a mediterrán-egzotikus vonal jellemezte az ételeket, ráadásul ez kifejezetten jól is állt a boroknak. Egy asztal sajnos üresen maradt, nem érkeztek meg az előzetesen foglaló vendégek, ami azért is kár, mert ha jelzik, a várólistáról jöhetett volna még érdeklődő. Ezt is még tanulnunk kell, hogy egy asztalfoglalást is időben illik lemondani. Mi azonban, akik ott voltunk, kóstolgattunk, beszélgettünk, jól éreztük magunkat. Hogy aki ezúttal lemaradt, mit is főzzön a tesztgyőztesekhez? Megtudják a hajtás után!