Ez lett a neve Tóth Sándor szekszárdi kávézójának, melybe az elmúlt hetekben beköltözött az élet és jó néhány kávégép. A beszélgetés is kicsit nehezen indul, mert folyton jön valaki és kér egy ristrettot, tiramisu cappuccinot vagy egy Chino nevezetű üdítőt, ami minket unicumra emlékeztet, persze alkoholmentes, bubis formában. Tóth Sándor világéletében vendéglátós volt. Ezt a szakmát tanulta és ezt is csinálta, egy kisebb kitérőt kivéve, melyben egy merőben más szektorban próbált szerencsét. Néhány év alatt sikeres vállalkozást épített fel, de közben tervezgette a nagy álmát. Ami mondhatjuk, mostanra beteljesedni látszik.

A szekszárdi Borkultúra SzabadEgyetem decemberi programján a főszerepet természetesen a pezsgők kapták a közelgő ünnepekre való tekintettel, hogy megkönnyítsük ezzel résztvevőinknek az ünnepi asztalra kerülő pezsgőválasztást. Garamvári Vencel és Garamvári Zsuzsa a balatonlellei Garamvári Szőlőbirtok tulajdonosai személyesen mutatták be Chateau Vincent sorozat mind a 7 tagját.

Mindenütt összegzik az évet, születnek toplisták, legjobbakat választanak meg, rangsorokat állítanak, ilyesmit nem teszünk. Megkérdeztem viszont a Pécsi Borozó szerzőgárdáját, ki mit kedvelt 2010-ben. A személyes kedvencekből lettek szerkesztőségi kedvencek is, de nem feltétlen. Mert szerencsére a tucatnyi kedves kolléga más-más ízléssel bír. És ez jó, ez tesz minket gazdagabbá. Meg az olvasót is, ha hisz nekünk és kipróbál egyet s mást kedvenceink közül.