Alig van nagyobb öngyilkosság, mint a kocsmánkat Badacsonyra keresztelni a Pécsi borvidék szívében. Ha jobban belegondolunk mégsem az, mert egyrészt miért ne lehetne balatoni miliőt (vagy hangulatot) idézni a víztelen baranyai megyeszékhely poros hétköznapjaiba, másrészt a pécsiek tudják talán a legkevésbé, hogy egy történelmi borvidék közepén csücsülnek. A második állítást igazolja, hogy a Badacsonyi Borozó lehúzott vagy három évtizedet a Felsőmalom utcában. Az első állítást meg az támasztja alá, hogy az új tulajdonosi kör jobb üzenetet vélt felfedezni a Presszó 9-re keresztelésben.

Fotópályázatot hirdet  Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. „Szekszárd Borvidék Dűlői” címmel. A pályázatra olyan fényképeket várnak, melyek a Szekszárdi borvidék dűlőit, szőlőtermő területeit mutatják meg művészi szinten.

A cabernet franc lehet a magyar bor egyik kitörési pontja. A Franciaországból származó, Bordeaux-ban ma is meghatározó fajta új otthonra talált Magyarországon, a kicsi, vastag héjú bogyókat adó szőlő ugyanis képes arra, hogy komplex, nagy ívű, a terroir adottságokat megjelenítő bort készítsenek belőle. Miközben Franciaországban már több mint négyszáz éve szüretelik a tőkékről, a fajta Magyarországon nem volt ismeretlen, igaz, leginkább különlegességként tartották számon. E. 11-es klónját Egerben szelektálták. Elterjedni az 1985-ös állami elismerés után kezdett, de az igazi lökést a kilencvenes évek végére datálható. Bár a cabernet franc a magyarországi vörösboros vidékeken mindenhol fellelhető, s nagy szerepe van Egerben is, látványos áttörésről a Pannon Borrégióval kapcsolatban beszélhetünk.