Kiváló barátom és kollégám, Marcelo Retamal – aki egyben elismert chilei borász is - néhány éve egy interjúban beszélt a borvilág egyik aktuális kérdéséről, a „borok standardizálásáról”. Nyilatkozatában megnevezte azokat az uniformizáló tényezőket, amelyek szerinte a legmeghatározóbbak, és javaslatot tett ezek lehetséges megelőzésére úgy, hogy a borok minősége mégse csökkenjen. Javaslatai komoly visszhangra leltek Chilében, és sokan álltak ki törekvése mellett.
Hazai pályán mutatkozott be a Pécsi borvidék az első borszemináriumon. Szabó Zoltán, a Pécsi Borászok Céhének elnöke tartott előadást és kóstolót a Pécsiközgázon, ahol mintegy hetvenen ismerhették meg - talán sokuknak új oldaláról - ezt a sokszínű tájat.
A pécsi Zsolnay Negyed nekem minden hibájával együtt tetszik (szerencsére nincs olyan sok). De azért vannak hibák, hiszen legyünk őszinték, nincs folyton zsongás, még mindig nem része a pécsiek hétköznapjainak. Ha viszont hagyjuk, hogy megérintsen bennünket a hangulata, akkor érezzük csak, milyen kivételes hely. Most még kivételesebb, mert borkiállítás nyílt benne, kicsiknek és nagyoknak.