Egy vallomással kell kezdenem: a januárt a tartozások eltüntetésére terveztem be. Nagyon sok bor áll egy virtuális sorban, kóstolásra várva. Sokat kaptam ajándékba, sokat küldtek borászok véleményt várva, sokat vettem magam örömére, háromszor sok már bőven kitölti a januárt, feszített tempóban. Elsején egy olyan borral nyitottam a sort, amiről sok jót hallottam, de még nem kóstoltam sosem.
Akkor most jól megy a Pécsi Borozónak? Ezt kérdezték tőlem nemrég egy vacsorán. Mit mondhattam? Sosem volt jobb. Hiszen még megvagyunk, ami 11 teljes évet és 44 kiadott lapszámot követően akár sikerként is elkönyvelhető.
Volt pár bor, amiről csak instafotó került fel a világhálóra, de érdemesek lennének arra, hogy bővebben is írjunk róluk. Hét bor került a szűkebb körbe, közös pontjuk azon túl, hogy a saját gyűjteményemből kerültek elő és mindegyiküket decemberben kóstoltam (újra), igazándiból nincs.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Vitaindító írás a Pécsi Borozó főszerkesztőjétől
-
Itt vannak az eredmények!
-
a számok bűvöletében
