Fiatal versenyző a syrah a magyar borok között. Bő tíz év kezdték szélesebb körben telepíteni, népszerűsége azóta folyamatosan csak növekszik. Hogy miért? A bőtermő, hálás szőlő izgalmas, számtalan módon formálható bort ad. Tisztán vagy küvében, könnyeden vagy testesen, barrikban vagy anélkül. Divatbor, amely megtalálta helyét Villányban.

Az érdeklődés nem hagy alább Szekszárdon, hiszen legutóbb is 140 lelkes borbarát vett részt a BorEgyetemen. Tizenöt gyönyörű, testes, szekszárdi vörösbort kóstoltunk, amikhez Romsics Lászlón kívül maguk a borászok: Heimann Zoltán, Vida Péter, Takler András, Pálinkás László, Sárosdi Judit, valamint a Merfelsz és Fritz Pince tehetséges borászai is hozzáfűztek néhány gondolatot. Ez egy olyan borsorrend volt ami engem legalábbis egy más dimenzióba emelt, és nemcsak arra a két-három órára, míg kóstoltunk, hanem még hazaérkezésem után is hatással voltak rám az illatok, ízek és nem utolsó sorban Romsics László szavai….

Nem volt előzmények nélküli a Szerdai Borklub nemrégiben lebonyolított kékfrankos-tesztje. Jelent meg ilyesmiről korábban a Művelt Alkoholistán, tavaly nálunk is, ideje volt a folytatásnak. Most 2007-es kékfrankosokat versenyeztettünk meg, a határon túl s innen. Az innen legfőképpen Szekszárd és Villány. Okoztak meglepetést a borok, hát még az utánuk fakultatíve megkóstolt 2006-os kékfrankosok. Aki olvasta az előzményeket, azért, aki meg, hát most végképp kattintson!