Ágyat szereltünk. Ikeás ágyat, sok csavarral, lécekkel, fiókokkal, sínekkel. Csavaroztunk három órán át, mígnem kész lett. Egy könnyű vacsora és egy bor. Legyen valami különleges, legyen vörös. Egy kedves barátomtól kaptam ajándékba ezt a palackot, eltettem egy megfelelő pillanathoz. Most jött el.
Gere Attila 1992 februárjában kizárta panziójából Franz Weningert... És így indult egy barátság, majd egy azóta is virágzó szakmai kapcsolat. A kissé bulváros felütés után azonban hadd következzék 20+1 érv a Gere & Weninger Pincészet mellett.
Lazulunk. Nincs mit tenni. Kánikula van. Harminc. Harmincöt. Celsius. Nehéz összefüggő mondatokat alkotni. Amúgy se megy sokszor, dünnyögik most jóakaróink, de most végképp nem. Csak annyi erő marad, hogy bort nyitunk. Fehér legyen, most az, és ne túl sok. Kezembe akad egy cserszegi fűszeres. Legyen.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Fejes Pincészet, Soltvadkert
-
Schiffer Miklós stílustanácsadó, divatszakértő
-
Villámlátogatás Miskolcon, Sándor Zsoltnál
-
Folytatódik a Pécsi Borozó borszakírás-vitája!
