Az idei utolsó borszakkör több szempontból is eltért a korábban megszokott szabályoktól. Például nem vakon kóstoltunk. Nem natúr kóstoltunk, hanem ételek mellé. Csak természetes édes borokat kóstoltunk. És ha valaki a teljes mennyiség literre vetített cukortartalmára kíváncsi, a címben adtuk meg a választ.

Minden napra egy bor, adventkor. Ezzel a jelszóval tüntetjük el a titkos tartalékokat, félretett kincseket, elbujtatott kedvenceket. Mert ilyenkor a legjobbakat szeretnénk megidézni, újrakóstolni, de leginkább csak élvezni a jó borokat. Jó társaságban, ha lehet, mert egyedül borozni általában badarság. A harmadik négyesfogat következik.

Pontosabban volt az 900 is, hiszen kilenc szekszárdi kékfrankost hozott el nekünk Takler Ferenc és közel százan kóstoltuk végig őket a Pécsiközgáz nagy előadótermében. A fajta, amelyben Szekszárd egyre inkább a jövőjét látja (a bikavér és kadarka mellett) okozott meglepetéseket is, elég annyit elmondani, hogy majd’ három órán át tartott ki a lelkes csapat.