Sokat megélt már működése 19 éve alatt a magyar hegyközségi rendszer, amelynek életében most a tavalyi év utolsó ülésnapján elfogadott, új hegyközségi törvény kavarja fel az állóvizet. A Pécsi Borozó azt próbálta feltérképezni, mivel jár az átállás: zavar következik, vagy éppen hogy nő az ágazat versenyképessége? Mennyit ér a kistermelők szavazata, és ki fizeti a hegybírót?

Egy pohár borral a teraszon, a tavaszi napsütésben. Elégedettség, megnyugtató bizsergés afelől, hogy újra kezdődik velünk is, ami a természettel, és persze a borral. A borral való kapcsolatunkkal. Elhagyjuk a nehéz vörösöket, és a jóidőben előkerülnek az illatos fehérek, majd a fröccs. Valahogy így. A borral való ismerkedésem kezdő lépcsőfokain először gondolom át: én, a bor, meg az írás.

Szerdai kóstolóink soros adása következik. A szerkesztőségi nagyasztal körül megest tucatnyi lelkes borbarát. Van most fehér, rozé, vörös vegyesen, Pécs és Villány elsősorban, de azért van szekszárdink is. A borsor megint hosszabbra sikeredett a tervezettnél, odakinn szemerkél az eső, idebenn csavarjuk a csavarzárat.