Négy nap, hosszú hétvége, már szerdán befájdult az agy, amikor véletlenül egy hiperben szerettem volna egyetlen apróságot venni. Mindenki őrült mód vásárolt, pedig a boltok pénteken újranyitnak, amúgy sincs valami pocaksüttető strandidő, a Balatonig se muszáj elzarándokolni. Van viszont két borom, amik négy napon át kitartanak, ha persze előbb nem nézünk a palack aljára.
Alapjáraton a magyar emberek többsége a borban jelentkező különböző gyümölcsök érzetét is szimpla blöffnek tartja, mondván, hogy a bornak kizárólag szőlőíze lehet. Így ez a kérdéskör a keményvonalas szubkultúra belső köreit hozza inkább lázba, de talán nem hiábavaló összegezni az ismereteinket és megpróbálkozni egy esetleges gyakorlati bizonyítással
Előbb tanakodtunk kicsit, a Csehországból érkezett pinot blanc vagy rajnai rizling kerüljön be először egy kóstolósorba. Aztán eszembe jutott, hogy van a pince osztrák szegletében két Loimer-rizling, amikre már kíváncsi vagyok. Hozzádobtunk még egy meglepetést a csapatnak és a Kalamáris borkertjében, azaz fröccsöldéjében foglaltunk is egy asztalt.