Amikor a 10. Furmint Február rendezvényére igyekeztem a Városligetbe, kellemes, ünnepélyes izgatottság lett úrrá rajtam. Ezzel alighanem sokan így lehettek rajtam kívül, egyik ismerősöm például a négyórás nyitáskor már a ruhatárból ezt posztolta közösségi oldalán: „a Mennyország kapujában vagyok”. Valóban mennyei körülmények fogadtak: 110 pincészet több száz furmintja várta a nagyérdeműt.

Japán mezőgazdasági termékek mutatkoztak be Budapesten a JETRO Budapesttel együttműködve. Japán távoli ország, nem egyszerű feladat szó szerint a fél világot átszelve ellátogatni oda. Ezért is örülünk annak, ha házhoz jön a Távol-Kelet, ha betekintést nyerünk a szigetország kultúrájába, gasztronómiájába. Nemrég a japán nagykövetségen rendezett üzleti találkozó során Kórijama várost és környékét ismerhettük meg néhány előadás, valamint a bemutatott ételek és italok révén.

Valamikor 2013 őszén volt szerencsém pár napot eltölteni Pugliában, annak is Salento térségében, ami ugye az olasz csizma sarka. Szakmai út volt, de azért volt időnk körülnézni, kóstolgatni, mert hét mégiscsak az itáliai életérzés, ugye. Bejártuk Salentót autóval, biciklivel, gyalog, vannak emlékek, amiket hirtelenjében felidézett az Aldiban található olasz borsor. Kettőt lekaptam a polcról, frissiben meg is kóstoltam őket.