Két napot töltöttünk a Várban. Sok idő? Kevés idő? Szigorú beosztással, csak időnkénti megbicsaklással, gyakori köpködéssel, de persze a végén baráti koccintásokkal, hazai vörösökkel tettük fel a koronát. Az első napon szinte csak Tokaj került a pohárba, a második nap első felében inkább Somló. Azaz legfőképpen fehérek. De természetesen máshova is elnéztünk, más borokat is megkóstoltunk. Két későbbi posztban a tematikus kóstolások kerülnek előtérbe, most az összes többi kiemelkedő bor. A Borfesztivál véget ért ugyan, de lesznek még az ősz folyamán boros rendezvények, meg hát új borokkal töltődnek fel remélhetőleg a borszaküzletek is.

Ezen a héten kettőt ajánlunk, egy négynaposat a ráérősebbeknek és egy szombatit a szűk hétvégére. Ami biztos és kihagyhatatlan: a Szekszárdi Szüreti Napok. Oda el kell menni, mert az a régió legjobb borfesztiválra, nyugodtan vitatkozzanak, akik nem így gondolják, de szervezésben, programokban, borokban és borkultúrában itt a választék kiemelkedő. Szívesen járunk mi máshova is, jól is érezzük magunkat, de valahogy eddig mindig itt volt az ötös. Megnézzük, idén is így lesz-e! No és a ráadás: szombaton éjszakára is van egy kihagyhatatlan ajánlatunk: Open Stage koncert a Maul Kisvendéglőben!

Szívünket képzeletbeli fanfárok dobogtatják meg, hiszen ismét itt, ahol minden(nek) szép(nek) és jó(nak kellene lennie), pamparam, Pécsett a Király utcán. Az utóbbi év során a válság purgált már ki vendéglátóegységet innen, meg nyíltak új helyek is, de mi egy régi motorost választunk. Nagy brainstormingot nem sejtünk a Király Pizzéria & Snack Bar keresztelője mögött, az utca és a kettős jelentés indokol. Az ambvivalenciában azért nem kell fuldokolnunk, de továbbra is sajnáljuk a tejszínt a carbonárára. Vagy éppen magát a carbonárát.